magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

BEKÖSZÖNTŐ
VISSZHANG
TARTALOM
MAGYAR PANTHEON
HUNGAROLÓGIA
Magyar Panteon
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

MAGYAR FELTALÁLÓK

A 19. végének, 20. század elejének „nagy kalandja” volt az elektromosság felfedezése. Gyakorlati alkalmazását, az emberek mindennapi életébe való bekerülését magyar tudósok, feltalálók is segítették. Néhánnyal érdemes közülük megismerni.

 

 

Bánki Donát (Bánk, 1859–Budapest, 1922)

Mérnök-feltaláló. Első munkáival a magyar mezőgazdaság korszerűsítését szolgálta: a korábbiaknál sokkal hatékonyabb, az állati erőt kímélő ekéket dolgozott ki. Nevét azonban nem ez, hanem a porlasztó (karburátor) tette híressé. A robbanómotor biztos működéséhez szükséges eszközhöz ötletet állítólag egy virágárusleány öntöző-porlasztójának a látványa adta. Sajnos a mérnök nem tudta külföldön is megismertetni találmányát, így azt a világ a német Maybachnak tulajdonítja. A Budapesti Műszaki Egyetemen tanárkodva elsősorban az újnak számító energiához, az áramtermeléshez szükséges gőz- és vízturbinákat tervezett. (H.P.)

 

Csonka János (1852, Szeged–1939, Budapest)

Mérnök, gépjárműtervező. Még gyerekként, apja szegedi kovácsműhelyében kapott kedvet a műszaki pályához. Magyarországon, később Bécsben, Londonban, majd Svájcban, és Franciaországban tanulta a szakmát. Hazatérve gépműhelyt nyitott, ahol számos gépkocsit gyártott le saját tervei alapján. A porlasztó (karburátor) kialakításában gyakorlati tanácsokkal szolgált barátjának, Bánki Donátnak. Soha nem vetette meg a kézimunkát; még tulajdonosként is gyakran beállt munkásai közé a satupadhoz. (H.P.)

 

Déri Miksa (?, 1854–?, 1938), Bláthy Ottó Titusz (1860, Tata–1939, Budapest) és Zipernowsky Károly (1853, Bécs–1942, Budapest)

Mindhárman a már említett Ganz-gyár tervezői voltak. Pályájuk Mechwart András irányítása alatt indult, ám ők már nem a malomipar vagy a gőzgépek tökéletesítésére törekedtek, hanem a villamos áram felhasználhatóságát akarták megoldani. Ennek legnagyobb akadálya az áram szállíthatósága volt. Nagyobb távra a magas feszültség használata volt a kedvezőbb, a kisebb veszteségek miatt. Ugyanakkor a háztartásokban az akár több ezer Volt feszültségű áramot nem lehetett alkalmazni. Éppen ezért az 1885-ben bemutatott transzformátor valóban forradalmi jelentőségű volt. Ezen túlmenően számos más elektromos gépet dolgoztak ki együtt és külön-külön. Érdemes ezek közül megemlíteni az áram-fogyasztásmérőt vagy az áramelosztót. (H.P.)

 

Fejes Jenő (1877, Budapest–1952, Budapest)

Mérnök, feltaláló. Számos sikeres autóterv kidolgozója. Legfontosabb találmánya az acél- vagy alumíniumöntvény helyett hengerelt acéllemezekből összehegesztett autó- és repülőgépmotor. Az így kialakított gép súlya sokkal kisebb a hagyományosénál. (H.P.)

 

Galamb József (1881, Makó–1955, Detroit)

Mérnök. Galamb József makói parasztgyerekből lett világhírű autótervező. 1904-ben, szinte pénz nélkül ment ki Amerikába, hogy megnézze az első Autó Világkiállítást. Nem sokkal később megismerkedett Henry Forddal. A gyáros kérésére tervezte meg a híres T-modellt, a világ első futószalagon gyártott autóját, amiből 1908. és 1927. között több mint 15 millió készült.

 

Jedlik Ányos (1800, Szémő–1895, Győr)

Fizikus, bencés pap-tanár. Fiatal korában lépett be a bencés rendbe, s csakhamar kialakult hármas elkötelezettsége. Papnak-szerzetesnek, tanárnak és tudósnak egyként nagyszerű volt. Különösen az 1860-as években még szinte ismeretlennek tartott új erő, a villamosság nyűgözte le. Igyekezett a fizikalaboratóriumokból a gyakorlati életbe is átültetni a kísérletek során megszerzett tudást. „Villanyforgonyt”, azaz villanymotort és áramfejlesztőt szerkesztett. Ebben megelőzte a sokáig világelsőnek tekintett német Siemenst, ám találmányát csak évekkel annak magyarországi bemutatása után ismerték meg más országokban. Tanárként számos kiváló fizikus és más, a reáltudományokban híressé lett tanítványa dicsérte tudását és emberségét. (H.P.)

 

Jendrassik György (1898, Budapest–1954, London)

Mérnök-feltaláló. Dieselmotor-fejlesztése és gázturbinás kísérletei tették híressé a nevét. Diesel motort korábban nem tudtak folyami hajókba építeni, mert a magas gépek nem fértek el a hajótestben. Az elsők közt Jendrassik György oldotta meg ezt a kérdést, s az általa feltalált megoldásokat máig alkalmazzák szerte a világon. A repülőgépekben alkalmazható, megbízható gázturbina kifejlesztéséhez szintén hozzájárultak kísérletei. 1947-ben az egyre romló hazai politikai helyzet miatt Nagy-Britanniába emigrált. Nevét sokáig még kimondani sem volt szabad ezért Magyarországon. (H.P.)

 

Kandó Kálmán (1869, Pest–1931, Budapest)

Mérnök, a villanymozdony egyik feltalálója. Bár a német Siemens találmánya nyomán már a 19. század utolsó évtizedeiben megindultak Európában a városi villamosok, sokáig úgy tartották, hogy műszakilag lehetetlen nagy terhek mozgatására, országrészek vagy épp országok közötti vasúti forgalomban felhasználni az új energiaforrást. Ezt az elképzelést a Kandó Kálmán által tervezett, és a Ganz-gyárban legyártott Valtellina-vasút. Az Észak-Olaszországban, rendkívül nehéz, hegyes terepen megépített pályát 1902-ben adták át. Kandó mozdonyai egészen az 1950-es évekig közlekedtek a vonalon, hirdetve a feltaláló tehetségét. Később, fejlettebb rendszerrel, számos más vasutat, így a Hegyeshalom-Budapest vonalat építették át villamosüzeműre. Kandónak köszönhetően a vasútvillamosításban Magyarország sokáig a világ élvonalába tartozott. (H.P.)

Kandó Kálmán működése átnyúlik a villamosság területéről a közlekedésügyére. Itt szintén számottevő magyar tudományos munkákkal és személyiségekkel találkozhatunk.

 

Puskás Tivadar (1844, Pest–1899, Budapest)

Feltaláló. A telefon az 1870-es évekre – Bell jóvoltából – ismert volt és egyre terjedt. Sokáig nem tudták azonban megoldani, hogy ne csak két, egymással összekötött telefonon lehessen beszélgetni, hanem – akárcsak ma – hálózatként lehessen használni az új eszközt. 1877-ben Edisonnak az Amerikában tartózkodó Puskás Tivadar vetette fel megoldásul a telefonközpont eszméjét. Edisonnak annyira megtetszett a terv, hogy megtette a feltalálót európai képviselőjének. 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban nyíltak meg az első Puskás tervezte központ. 1893-ban továbbfejlesztette a telefon kínálta lehetőségeket: megalkotta a telefonhírmondót. Ez hasonlóképpen működött, mint később a rádió: híreket, műsorokat közvetített, csak vezetéken keresztül. A telefonhírmondó Európa számos városában a II. világháborúig üzemelt. (H.P.)

 

Rubik Ernő (1910, Pöstyén–?) és ifj. Rubik Ernő (1944, Budapest–)

Apa és fia mindketten mérnöknek tanultak. Az apa nevéhez számos repülőgép-terv fűződik. Elsősorban sport- és vitorlázógépeket tervezett. Az utóbbiak közül a Góbé kétüléses vitorlázógép erős építése és kiváló tulajdonságai miatt méltán lett messze földön ismert. Fia nevét a „bűvös kocka” tette világhírűvé. Ezt a logikai játékot 1980-81-ben sok tucat országban az „év játékának” választották. Ifjabb Rubik Ernő azonban a rendszerváltás előfutára is volt. Az úgynevezett szocializmus éveiben az akkor ritka magánvállalkozásban nyitott mérnöki irodát, aminek sikere sokak számára a kapitalizmus melletti bizonyíték volt. (H.P.)

 

 

 

(H.P.) = Hámori Péter


© Bethlen Gábor Alapítvány