magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Magyar iskolaügy régen
A Magyar Nevelés Panteonja
A „marslakók”
Nemzeti intézmények
Magyar intézmények külföldön
Magyar nagykövetségek és főkonzulátusok címlistája
Külföldi egyetemek magyar oktatóhelyei
A magyar diaszpóra fontosabb kulturális és oktatási intézményei
A  MAGYAR NEVELÉS PANTEONJA, NEMZETI INTÉZMÉNYEINK (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Nemzeti intézmények
Végezetül a magyar állam és társadalom néhány fontosabb nemzeti intézményét mutatjuk be röviden:

Magyar Országgyűlés: az állami törvényhozás fő tényezője, amely által a nemzet részesedik a törvényhozó hatalomban. Eredete a honfoglaló ősök nemzetgyűlése. Az 1791. XII. tc. szerint Magyarországon a törvények hozatala, magyarázata, eltörlése a koronás királyt és az Országgyűlést együtt illették. Régen az országgyűléseket különböző helyeken tartották: Székesfehérváron, Budán, a Rákosmezőn, Pozsonyban stb. A régi Erdélynek Magyarországtól való elválasztása után 1848-ig külön országgyűlése volt, melyen három nemzet: a magyar, a székely és a szász jelent meg. 1848-ban létrehozták a népképviseleti Országgyűlést, amelynek később állandó székhelye Budapest, az Országház lett. Az alkotmányozás és törvényhozás joga egyedül az Országgyűlést illeti meg. A szovjet-kommunista diktatúra idején, 1949— 1990 között Magyarországon pártállami rendszer volt, ezért az Országgyűlés csak formálisan működhetett. Az 1990 tavaszán tartott szabad és demokratikus választásokkal az egypártrendszerű uralom megdőlt. Jelenleg ismét az ország polgárai által négyévente választott képviselők alkotta Országgyűlés a jogállamiság legfőbb intézménye. A többpárti frakciókból álló Országgyűlés bízza meg a mindenkori kormányt, választja ötévenként a köztársasági elnököt, megválasztja az Alkotmánybíróság tagjait, a legfőbb ügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az országgyűlési biztosokat stb. Tanácskozási rendjét a házszabályok állapítják meg. Magyar Honvédség: 1945—1948 között és 1990-től a Magyar Köztársaság hadseregének neve. Elődje a Magyar Királyi Honvédség volt. A szovjet katonai megszállás alatt (1949—1990) Magyar Néphadseregnek nevezték.

Magyar Nemzeti Bank, MNB: Magyarország jegybankja. 100%-os tulajdonosa a magyar állam. — A Habsburg Birodalomban a jegybanki feladatokat először az Osztrák Nemzeti Bank, majd 1878-tól az Osztrák—Magyar Bank látta el. A Magyar Nemzeti Bankot — a Monarchia felbomlása után — 1924. április 26-án alapították részvénytársaságként. Stabilizálta az első világháború után elértéktelenedett koronát, majd kibocsátotta a pengőt (1926). Átvette az állami számlák és az államadósság kezelését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete. Közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén az akkor idők világszerte legnagyobb inflációját lezáró stabilizáció a forint kibocsátásával. 1947 végén államosították. 1991-ben az Országgyűlés törvényileg helyreállította jegybanki függetlenségét, megállapította feladatkörét. Alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme. A monetáris politika eszközeivel támogatja a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítását, szabályozza az országos fizetési és elszámolási rendszert. Kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra.

Magyar Posta Rt.: postai és pénzforgalmi szolgáltatásokat, valamint hírlapterjesztést ellátó vállalat. Magyarországon a legrégebbi állami vállalat. 1722. július 1-jén III. Károly állami kezelésbe vette a postaszolgálatot, és a levélszállítást állami monopóliummá tette. Mária Terézia 1748-ban korszerűsítette a postai szolgáltatásokat. 1868-ban a kiegyezést deklaráló törvény kimondta a Magyar Királyi Posta különválasztását. A posta hivatalos nyelve a magyar lett, újra bevezették a nemzeti jelképek használatát. 1869-ben — a világon elsőként — az osztrák és a magyar posta rendszeresítette a levelezőlapot. 1871-ben megjelent az első Magyarországon gyártott és a Magyar Királyi Posta által kiadott bélyeg. A Magyar Posta Vállalatot 1993. december 31-ével egyszemélyes állami tulajdonú részvénytársasággá alakították át. Irányításával működik az ország háromezer postája, valamint háromszáz postamestersége és 8 postaügynöksége.

Magyar Országos Levéltár, MOL: Magyarország központi levéltára. Az 1526 előtti magyar királyi levéltár — amely egyben az ország levéltára is volt — a török hódoltság idején elpusztult. Az ország iratait 1526-tól a mindenkori nádorok őrizték. Ebből a gyűjteményből hozták létre 1756-ban az Archivum Regnit, az 1784-ben Budára áthelyezett levéltárat, melynek nevét 1879-ben Magyar Országos Levéltárra változtatták. Illetékességi és gyűjtőköre Magyarország központi törvényhozási, közigazgatási szerveinek levéltári anyagaira, az országos hatáskörű hivatalok, intézmények, testületek, egyesületek, országos jelentőségű gazdasági szervek, valamint családok és személyek történeti értékű irataira terjed ki.

Magyar Nemzeti Múzeum, MNM: Magyarország első közgyűjteménye és legnagyobb múzeuma. Alapítása gr. Széchényi Ferenc nevéhez fűződik, aki jelentős könyv-, térkép-, grafikai és éremgyűjteményét 1802-ben felajánlotta egy magyar nemzeti gyűjtemény számára. A múzeum alapítását az 1807-es országgyűlés is jóváhagyta. Első kezelője József nádor volt, aki a múzeum számára önálló épület felállítását szorgalmazta. A Pollack Mihály által tervezett épület 1846-ban készült el. Innen indult ki az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, melynek során a múzeum dísztermében ülésezett a felsőház, és 1849. július 11-én innen indultak el az utolsó népfelkelő csapatok Arad felé. Romos parkjának felújításáért rendezett jótékonysági hangversenyeken Liszt Ferenc és Erkel Ferenc vezényelt. Az 1870-es években fejezték be az épület díszítését Lotz Károly és Than Mór freskóival. A Magyar Nemzeti Múzeum egyes gyűjteményeiből megalakultak a szakmúzeumok, így a Képtárból a Szépművészeti Múzeum (1896), a Kézműtárból az Iparművészeti Múzeum (1872), a Természetrajzi Gyűjteményből a Természettudományi Múzeum (1870), a Néprajzi Tárból a Néprajzi Múzeum (1829), majd könyvgyűjteményéből az Országos Széchényi Könyvtár (1949).

Országos Széchényi Könyvtár, OSZK (1802, illetve 1949): Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig. Talán nem szerénytelenség, ha azt mondjuk, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a nemzet emlékezete, és mint ilyen minden — Magyarországon és az országhatárokon kívül élő — magyar ember közös kincse, az európai és világkultúra szerves része. Az ország legnagyobb könyvtára a budai Várpalotában található.

Magyar Nemzeti Galéria, MNG: a magyar képzőművészet megismertetésére és népszerűsítésére 1957-ben létrehozott múzeum. Gyűjtőköre az államalapítástól a kortárs magyar művészetig terjed. A Magyar Nemzeti Galéria a felújított budai Várpalota legszebb részében található, igen látogatott, gyűjteménye mintegy százezer tárgyból (festmény, grafika, szobor, plakett) áll.

Magyar Tudományos Akadémia, MTA: megalapítását az 1825. évi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlása nyomán határozták el, aki birtokai egyévi jövedelmét ajánlotta fel a magyar tudós társaság létrehozására. A törvényt a király 1827-ben hagyta jóvá (1827. évi XI. tc. A hazai nyelv művelésére felállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról). Az Akadémia első közgyűlését 1831-ben tartotta. A szervezet céljaként a magyar nyelv ápolását (eredeti művek alkotása, oklevelek kiadása, a nemzeti színjáték ellátása színvonalas darabokkal stb.) jelölték meg. 1860-ban országos gyűjtés indult székházának felépítésére. Neoreneszánsz stílusú épületét (Bp., Roosevelt tér) 1865. december 15-én avatták fel. Homlokzatát tudósok szoborsora díszíti. Dísztermének freskóit Lotz Károly festette. Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett, és a magyar nyelv és irodalom ápolása mellett a tudományok művelése került működésének előterébe. A MTA jelenleg a nemzet legfőbb tudományos köztestülete, amely a tudományok művelésével, a magyar kutatók támogatásával és képviseletével, valamint eredményeinek terjesztésével kapcsolatos feladatokat lát el. Tagjai közé nemcsak Magyarország, hanem a magyar diaszpóra tudós képviselőit is szép számmal megválasztották.

Nemzeti Színház: 1837. augusztus 22-én nyílt meg az első budapesti magyar színház. Első igazgatója Bajza József volt. 1840 óta viseli a Nemzeti Színház nevet. Műsorába a dráma mellett az operát is fölvette. Nemcsak művészi, hanem hazafias célokat is szolgált. A színház nagyon sokat köszönhetSzigligeti Edének, aki titkár, dramaturg, majd igazgató volt. Halála után Paulay Ede vette át a színház igazgatását (1878—94). A Nemzeti Színház épületét a Blaha Lujza téren a metró építése miatt a 60-as években lebontották. Új épülete 2002-ben készült el, a Műegyetemmel szemben, a pesti Duna-parton áll.

Magyar Állami Operaház: A magyar operajátszás első színhelye a pesti Nemzeti Színház volt (1837-től). 1873-ban született döntés önálló operaház létrehozásáról. Ybl Miklós pályadíjas tervei alapján 1875-ben kezdték meg építését. A homlokzatot és a belső tereket a kor neves festő- és szobrászművészeinek (Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád, Stróbl Alajos,Than Mór) freskói és szobrai díszítik. A neoreneszánsz palotában a Magyar Királyi Operaház megnyitója 1884. szeptember 27-én volt, ez alkalomból —Erkel Ferenc és Erkel Sándor vezényletével — Erkel Ferenc Hunyadi-nyitányát adták elő, s egy-egy felvonást a Bánk bánból és R. Wagner: Lohengrinjéből. Az Operaház első főigazgatója Erkel Ferenc volt (1893-ig), és főigazgatója volt (1888—1891) Gustav Mahler híres osztrák zeneszerző is. Az Operaház együttese 1933-tól a Szegedi Szabadtéri Játékokon, 1938-tól a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is rendszeresen játszott. 1884-ben alakított balettegyüttese a Magyar Állami Operaház Balettegyüttese (Magyar Nemzeti Balett).

Magyar Távirati Iroda, MTI: Magyarország nemzeti hírügynöksége. 1881-ben alapították. 1918-ban állami kezelésbe került. 1920-ban Kozma Miklós vezetésével részvénytársasággá alakították, amelyhez többek között a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt., a Magyar Hirdető Iroda és a Magyar Filmiroda is tartozott. Saját nyomdája, kiadóhivatala is volt. 1947-ben állami felügyelet alá helyezték. 1997-ben az állam nevében az Országgyűlés megalapította a Magyar Távirati Iroda Rt.-t, amely állami tulajdonú részvénytársaságként működik.

Magyar Rádió Rt., MR Rt.: A Magyar Rádió 1925-ben jött létre Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt. néven. 1925. december 1-jén kezdődött meg a rendszeres műsorsugárzás. 1944. november 30-án a német csapatok felrobbantották a lakihegyi adót és a 314 m magas antennát. 1956. október 23-án a felkelő forradalmárok elfoglalták a stúdiót. 1956. október 24-től 1957 áprilisáig a Rádió adását a Parlamentből sugározta. 1957. augusztus 18-án neve Magyar Rádió és Televízió lett. 1963. január 1-jével megkezdődött a rendszeres URH-adás. 1974 októberében szétvált a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. 1990-ben a Magyar Rádió a European Broadcasting Union (EBU) tagja lett.

A Magyar Rádió Rt. ma 100%-os állami tulajdonú részvénytársaság. (A tulajdonosi jogokat a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma gyakorolja.) Feladata a magyar közszolgálati rádióműsorok létrehozása. Műsorai: Kossuth, Petőfi, Bartók, külföldi adások (európai, észak- és dél-amerikai, valamint ausztráliai területekre); körzeti és nemzetiségi (regionális) műsorok: Budapest (Calypso Rádió), Szombathely, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Szeged, Pécs, Nagykanizsa területén. A Magyar Rádió műsorai az interneten és a Duna Televízió, ill. a Magyar 2 műholdas adásának hangcsatornáin foghatók. A médiatörvényt követően a kereskedelmi rádióadók is megjelentek, számuk folyamatosan nő.

Magyar Televízió Rt., MTV Rt.: közszolgálati műsorszolgáltató. Feladata a két magyar országos tévéműsor (Magyar 1, Magyar 2) létrehozása. A Magyar Televízió jogállását a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. (médiatörvény) határozza meg. A Magyar Televízió egyszemélyes, 100%-os állami tulajdonú részvénytársaság. A tulajdonosi jogokat a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma gyakorolja. 1954 januárjában a Magyar Rádióban Televíziós Főosztály létesült, s ekkor került sor az első kísérleti adásra a Széchenyi-hegyen. 1957. augusztus 18-án jött létre a Magyar Rádió és Televízió. 1958. március 1-jétől megkezdődött a rendszeres tévéadás. 1993. január 1-jén az MTV a European Broadcasting Union (EBU) és az Eurovízió rendszeres tagja lett.

1992 karácsonyán megkezdte adását a külhoni magyarok számára létesített másik közszolgálati adó, a Duna Televízió, amely 1999-ben az UNESCO-tól a világ legjobb kulturális TV-je díjat kapta meg. A médiatörvényt követően a kereskedelmi televíziók is megjelentek Magyarországon.

Határon Túli Magyarok Hivatala, HTMH: Országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely 1992 óta a kormány irányítása és a külügyminiszter felügyelete alatt működik.

Fontosabb feladatai:
  • A határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati tevékenység koordinálása:
  • Magyar Igazolvány. A Magyar Országgyűlésen elfogadott kedvezménytörvény nyomán a határon túl élő magyarok és hozzátatozóik kaphatják.Magyar—magyar kapcsolattartás főként a határon túli magyar politikai és társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, egyházakkal. Ezen belül fontos feladata az 1999-ben megalakult Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT = a határon túli magyarság és a magyarországi politikai erők intézményes, konzultatív szervezete) működtetése.
  • Kétoldalú kapcsolatok gondozása; mindazon országok kisebbségi kérdésekben illetékes kormányzati szerveivel, ahol magyarok is élnek.
  • Elemzések, prognózisok készítése, a magyarságot érintő folyamatok vizsgálata.
  • A határon túli magyarság problémáinak nemzetközi fórumokon való megjelenítése.
  • A romániai magyar felekezetközi magánegyetem fejlesztésének koordinálása. Illyés Közalapítvány: A rendszerváltást követően, 1990-ben a határon túli magyarok támogatására hozta létre az Antall-kormány.

    A Közalapítvány fő tevékenysége a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság támogatása, sajátos gondjai megoldásának elősegítése. Az alapító szándékainak megfelelően támogatja:
  • a határainkon túl élő magyarság önazonosságának megőrzését, fejlődését és megerősödését célzó programokat;
  • az anyanyelv ápolását, fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket;
  • a határainkon túl élő magyarságot érintő tudományos munkát;
  • az anyanyelvű hitélet tárgyi és személyi feltételeinek javítását;
  • a határon túli magyarok hazai kulturális bemutatóit.
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (NTK): A legnagyobb állami tulajdonú könyvkiadó vállalat, a magyar tankönyvkiadás olyan „vezérhajója”, amely egyben az oktatásirányításnak is fontos partnere, reformelképzeléseinek egyik támasza. Évente annyi könyvet ad ki, amennyi Magyarország népessége! A magyarországi iskolákban használt közoktatási tankönyvek mintegy felét, a nemzetiségi és a speciális (felzárkóztató, gyógypedagógiai) tankönyvek négyötödét a Nemzeti Tankönyvkiadó adja ki. A közoktatási tankönyvek mellett a szakképzési és a felsőoktatási tankönyvkiadásban és ellátásban is jelentős részt vállal, emellett részt vesz az oktatási célú CD-ROM-ok, cédék, kazetták, illetve tablók kiadásában és fejlesztésében s a távoktatásban. A kiadó tankönyvei népszerűek és használatosak a határon túli magyar oktatásban is.

Magyarok Világszövetsége, MVSz: A világ magyarságának pártoktól és kormányoktól függetlenül működő szervezete, amelynek alapvető célja a magyarság érdekvédelme, a nemzeti tudat, az anyanyelv és a kultúra ápolása, valamint az anyaország, az elszakított nemzetrészek és a szórványban élő magyarok közötti kapcsolatok kialakítása fejlesztése. Az amerikai magyarok kezdeményezésére 1929-ben Budapesten megrendezték a Magyarok I. Világkongresszusát, amelyen akkor 24 országból magyar szervezet vett részt. Az 1938-ban rendezett Magyarok II. Világkongresszusán, amelyre már 950 nyugati magyar szervezet küldte el képviselőit, gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával létrehozták a Magyarok Világszövetségét. Első elnöke Perényi Zsigmond lett. A Magyarok Világszövetségét minden politikai változáskor átszervezték. A szovjet-kommunista uralom alatt — céljaival ellentétesen — az akkori politika eszközeként működtették. A hazai és a külföldi magyarok közös erőfeszítésével a hetvenes években megalakult az Anyanyelvi Konferencia, amelynek működése hozzájárult a világszervezet megújulásához. A Magyarok III. Világkongresszusán, 1992-ben a világ félszáz országából érkezett több mint ezer küldött újjászervezte az MVSZ-t, elnökévé Csoóri Sándor Kossuth- és Herder-díjas költőt, tiszteletbeli elnökévé a szintén Kossuth- és Herder-díjas erdélyi írót, Sütő Andrást választották. A Magyarok Világszövetségének meghatározó szerepe volt a Duna Televízió létrehozatalában és a magyar honalapítás 1100. évfordulójának méltó megünneplésében 1996-ban. Ekkor alakították ki Budapesten az Országos Kaszinó egykori épületében a Magyarok Házát, és építették fel Ópusztaszeren a Világ Magyarságának Hajlékát, ahol a látogató megismerkedhet a külhoni magyarok életével. Az MVSZ ma is a legnagyobb magyar civil szervezetként működik. Tevékenységét — tagjai és tagszervezetei révén — a világ 56 országában fejti ki.

Magyar Írószövetség: a magyar írók szakmai és érdekvédelmi szervezete. 1945 júliusában Magyar Írók Szövetsége néven, 400 író részvételével alakult. Tagságának összetétele 1949-ig a magyar irodalom többirányúságát jelezte, 1949-től a dogmatikus irodalompolitika kizárta tagjai közül és az irodalmi közéletből a magyar írók egy részét. 1955—56-ban országos politikai fórummá vált. 1956-ban a forradalom egyik szervező és szellemi központja lett. 1957-ben a Magyar Írószövetséget feloszlatták. 1959-ben újjáalakulhatott, de politikai szerepe csökkent, ám támogatásával indult el a Magyarország felfedezése című tényfeltáró könyvsorozat. Az 1980-as években, különösen a rendszerváltás idején, közgyűlései az ellenzékiség fórumaiként fontos szerephez jutottak. Rendezvényeivel, folyóirataival (Kortárs, Magyar Napló), könyvkiadói tevékenységével (Kortárs Kiadó) az irodalom helyét erősíti a kultúrában. Mivel 1000 fős tagságának harmada nem Magyarországon él, fontos szerepet vállal az egyetemes magyar irodalom és közélet szervezésében.

Magyar Vöröskereszt: Magyarországon 1881-en alakult humanitárius szervezet. Részt vesz a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Mozgalom munkájában. Feladatai: háború esetén szerepet vállal a rászorulók mentésében, nyilvántartásában. Természeti vagy más katasztrófahelyzetben segélycsapatokat működtet, segíti a menekülteket. Közreműködik eltűnt személyek felkutatásában, segíti hazatérésüket. Egészségneveléssel, házigondozó-szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás-oktatással hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez.

Magyar Máltai Szeretetszolgálat: katolikus, közhasznú, karitatív társadalmi szervezet. 1989-ben alapították a Szuverén Máltai Lovagrend kilenc évszázados eszméje („A hit védelme és a szegények istápolása”) szellemében. 1989-ben szerepe volt a Magyarországra menekült keletnémetek ellátásában. A romániai forradalom idején segélyeket szállított Romániába, segítette a menekülteket, Tiszaörsön tábort létesített. A balkáni válság idején a horvát kormány kérésére kétezer embert menekített át Magyarországra. Ma a társadalmi szociális ellátórendszer fontos tényezője. Segíti a mozgás- és szellemi sérülteket, a katasztrófák áldozatait, a menekülteket. Az országos központ vezetője — a Szeretetszolgálat megalakulása óta — Kozma Imre atya.

Bethlen Gábor Alapítvány, BGA: A 65 jeles magyarországi személyiség aláírásával 1980-ban létrejött új polgári összefogás. Egyik előkészítő műhelye volt Bohumil Hrabal világhírű cseh író 1988-ban kapott Bethlen Gábor-díjat. Király Tibor akadémikus tolmácsolja az író köszönetét. A háttérben Márton János és Domokos Pál Pétera hazai rendszerváltozásnak, fóruma az úgynevezett népnemzeti ellenzéknek. A térségben elsőként létrehozott független magánalapítvány alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor . A hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, munkája révén az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány anyagi, szellemi és lelki támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben, a határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek elismerésében, a magyar—magyar kapcsolatok folyamatos ápolásában. Őrzik Bethlen Gábor szellemiségét: „Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”

© Bethlen Gábor Alapítvány