magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Magyar iskolaügy régen
A Magyar Nevelés Panteonja
A „marslakók”
Nemzeti intézmények
Magyar intézmények külföldön
Magyar nagykövetségek és főkonzulátusok címlistája
Külföldi egyetemek magyar oktatóhelyei
A magyar diaszpóra fontosabb kulturális és oktatási intézményei
A  MAGYAR NEVELÉS PANTEONJA, NEMZETI INTÉZMÉNYEINK (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A „marslakók”
Az előző fejezetekből látható, hogy mi magyarok, derekasan hozzájárultunk a világ haladásához. Bolyai János, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Semmelweis Ignác és más tudós nagyjaink világszerte elismert eredményei alapján pedig nyilvánvaló, hogy a természettudományok terén a 19. században egy nemzetnél sem voltunk alábbvalók. A 20. században talán még előbbre haladtunk, ám e kor háborúi, történelmi sorsfordulói, diktatúrái igen sok honfitársunkat sodorták külföldre, a területileg és lelkileg egyaránt megcsonkított országból. A virágzó magyar iskolák nevelőmunkájának gyümölcse nagyrészt az millennium essay - Genius loci Újvilágban, Amerikában érett be. A magyar nemzet fiainak hozzájárulása a világ tudományos haladásához s az őket menekültként befogadó országok fejlődéséhez szinte felmérhetetlen. Marx György akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem atomfizika-professzora az ezredfordulón „The Voice of the Martians” (magyarul: A marslakók érkezése, Akadémiai Kiadó, Bp. 2000), címmel kitűnő könyvet írt azokról a világhírű magyar tudósokról, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét. Azt a mintegy félszáz magyar tudóst, akik az atomkor, a komputer- és az űrkorszak kialakításában meghatározó szerepet játszottak — legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt nyelvük és furcsa angol kiejtésük miatt — tudós barátaik tréfásan marslakóknak nevezték. Köztük sok magyar és magyar származású Nobel-díjast tartanak számon, de mindössze Szentgyörgyi Albert az, aki hazai tudományos műhelyben érte el eredményeit, s így vehette át 1937-ben a díjat. A tudományos világ népszerű hetilapja, a Nature 2001. januári millenniumi számában megjelent esszé, melynek címe: „Genius loci. The twentieth century was made in Budapest” (A hely szelleme. A XX. század Budapesten készült) (l. a mellékelt keretes oldalon!), alátámasztja Marx professzor könyvének sugallatát. Az alkotóképesség ilyen tömeges kibontakozása jórészt a századelő új világvárosának szellemiségét, iskoláit, rendkívül magas szintű oktatónevelő munkáját dicséri, amely a magyar kulturális élet egészét áthatotta.

A„MARSLAKÓK” LEXIKONA

(E válogatás Marx György professzor munkája nyomán készült. Röviden bemutatunk néhány kiválóságot azok közül, akik — magyar gyökérrel — Nyugaton alakították a 20. századot.)

Bárány Róbert — Robert Bárány (1876, Bécs—1936, Uppsala)Bárány Róbert — Robert Bárány (1876, Bécs—1936, Uppsala) Németül és magyarul beszélt. Édesapja, Bárány Ignác Várpalotán született, és onnan költözött Bécsbe. Fia születése után, 1877-ben lett osztrák állampolgár. Bárány Róbert a Bécsi Egyetemen végzett (1900), ott dolgozott. A fülészet professzora Uppsalában (1917). Megmutatta, hogy az emberi mozgás- és egyensúly-érzékelés szerve a fülben van: az ideg a belső fül folyadékának áramlását érzékeli. Élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat „a vesztibuláris rendszer élettanában és kórtanában végzett munkájáért” (1914) kapott. Stockholmban van eltemetve.

Bay Zoltán — Zoltan Bay (1900, Gyula—1992, Washington) A Debreceni Református Gimnáziumba járt, a Budapesti Tudományegyetemen tanult és doktorált (1928). A Szegedi Egyetem elméletifizika-professzora, majd a Budapesti Műszaki Egyetem atomfizika-professzora volt. Az amerikaiakkal egy évben detektált radarvisszhangot a Holdról (1946). Amerikába emigrált (1948). A washingtoni George Washington Egyetem, majd az Amerikai Egyetem professzora. A Franklin Intézet Boydendíját kapta „a fénysebesség áttekintéséért és erre alapozva a metrológiához való hozzájárulásért”. Jad Vasemben „a világ igaz embere” elismerés (2000) kapta. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja. Gyulavárin van eltemetve.

Békésy György — Georg von Békésy (1899, Budapest—1972, Honolulu)Békésy György — Georg von Békésy (1899, Budapest—1972, Honolulu) Vegyészmérnöknek tanult a Berni Egyetemen. Fizikából doktorált a Budapesti Tudományegyetemen (1923). A gyakorlati fizika professzora a Budapesti Tudományegyetemen (1939). Magyarországot elhagyva (1946) a Harvard Egyetem, majd a Hawaii Egyetem professzora. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az USANemzeti Tudományos Akadémiájának. Kimutatta, hogy a hangmagasság érzékelése a fülfolyadékban indított haladóhullámok révén történik. Élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat (1961) „a cochlea-stimulálás fizikai mechanizmusa területén elért fölfedezéseiért” kapott. Hawaiiban halála után testét máglyán elégették, és hamvait az óceánba szórták.

Erdős Pál — Paul Erdős (1913, Budapest— 1998, Varsó) A Tavaszmező utcai Gimnáziumba és a Szent István Gimnáziumba járt, ahol apja tanított. 1930-ban elhagyta Magyarországot, de 1948 óta ideje nagy részét rendszeresen Budapesten töltötte, mindvégig magyar állampolgár. Magyarul, németül, angolul beszélt. A természetes egész számok, különösképpen a prímszámok kutatója volt. Tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az Angol Királyi Társaságnak, az Ausztrál Akadémiának, a Holland Királyi Akadémiának, az Indiai Tudományos Akadémiának, a Lengyel Tudományos Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának, a New York-i Tudományos Akadémiának, az USANemzeti Tudományos Akadémiájának. Munkásságát az egyik legjelentősebb kitüntetéssel, a Wolf-díjjal jutalmazták (1984). A Rákoskeresztúri temetőben van eltemetve.

Milton Friedman (1902, New York—) Brooklynban született. Szülei Beregszászon születtek, Amerikába emigráltak (1894, 1895), csak Brooklynban ismerkedtek meg és házasodtak össze. A szülők anyanyelve magyar volt, Milton Friedman is ért magyarul. 16 évesen iratkozott be a Rutgers Egyetemre. A Columbia Egyetemen doktorált. A Chicagói Egyetem professzora (1946—1977). A chicagói „monetarista iskola” létrehozója, amely a globális piac teljes szabadságát tekinti a gazdasági hatékonyság feltételének. Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagja. Közgazdasági Nobel-díjat (1976) a „fogyasztói analízis, pénzügytörténet és -elmélet terén elért eredményeiért, valamint a stabilizációs politika komplex voltának megmutatásáért” kapott. 1990-ben járt Magyarországon. A Stanfordi Egyetem Hoover Intézetének emeritus professzora. Kaliforniában él.

Gábor Dénes — Dennis Gabor (1900, Budapest—1979, London)Gábor Dénes — Dennis Gabor (1900, Budapest—1979, London) A 18. században bevándorolt családja kazár származású. Édesapja Egerben született. Gábor Dénes a Markó utcai Főreálgimnáziumba járt. A budapesti, majd a berlini műszaki egyetemen tanult, ott doktorált (1927). Németországban a Siemensnél, Budapesten a Tungsramnál, Angliában a Thomson-Houston elektromos vállalatnál dolgozott. Londonban az Imperial College-ban tanított, ott lett professzor. A holográfia megteremtője: a tárgyról érkező fény teljes információtartalmát rögzíti fényképlemezen, rekonstruálni képes a tárgy (háromdimenziós, felnagyított) képét. Tagja az Angol Királyi Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának. Nobel-díjat kapott „a holografikus módszer fölfedezéséért és kifejlesztéséért”. Sokszor hazalátogatott. Londonban van eltemetve, mellszobra az Imperial College könyvtárában áll. Budapesten évente nemzetközi és magyar Gábor Dénes-díjat osztanak ki.

Goldmark Péter Károly — Peter K. Goldmark (1906, Budapest—1977, Port Chester) Nagyapjának testvére volt Goldmark Károly zeneszerző, a „Sába királynője” c. opera komponistája. Rá utal nevében a Károly. Budapesten járt gimnáziumba, Bécsben, majd Berlinben műegyetemre. Berlinben Gábor Dénessel, Bécsben Ernst Machhal dolgozott. New Yorkba költözött, a Columbia Broadcasting Systemnél (CBS) dolgozott, annak igazgatója, majd alelnöke lett. Feltalálta a mikrobarázdás hanglemezt és a színes televíziót (1940).

Gróf András István — Andrew Grove (1936—) A Madách Gimnáziumban érettségizett (1955), a Budapesti Műszaki Egyetemre iratkozott be. 1956-ban emigrált Amerikába. A Kaliforniai Egyetemen doktorált Berkeleyben. A Fairchild mikroelektronikai vállalat fejlesztési vezetője, majd az INTEL egyik alapítója, majd elnöke, vezérigazgatója, az igazgatótanács elnöke lett. Fölismerte, hogy a számítógépek teljesítőképessége elsősorban a műveleteket elvégző processzor működési sebességétől függ, ezért az INTEL mind gyorsabb mikroprocesszorokat fejleszt ki és gyárt (Pentium stb.). Tagja az USANemzeti Műszaki Akadémiájának és az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának. A Time szerint az „Év embere” (1997). Megkapta az amerikai Elektromos és Elektronikus Mérnökök 2000. évi Nagydíját. Magyar feleségével Kaliforniában él.

Harsányi János — John C. Harsanyi (1920, Budapest—2000, Berkeley)Harsányi János — John C. Harsanyi (1920, Budapest—2000, Berkeley) A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, megnyerte az országos tanulmányi versenyt matematikából, harmadik lett görögből (1937). A Budapesti Tudományegyetemen a gyógyszerészdiploma megszerzése után filozófiát tanult, abból doktorált. Ausztráliába emigrált. A Stanford Egyetemen doktorált matematikából. A Kaliforniai Egyetem professzora Berkeleyben (1964). Kidolgozta az olyan játékok matematikai elméletét, ahol a (kereskedelmi, politikai) ellenfelek nem ismerik egymás kártyáit és céljait, ezért gyakran blöffölnek. Tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, a Magyar Tudományos Akadémiának. Közgazdasági Nobel-díjat kapott (1994) a „nem kooperatív játékok egyensúlyának úttörő elemzéséért”.

Hevesy György — George de Hevesy (1885, Budapest—1996, Freiburg)Hevesy György — George de Hevesy (1885, Budapest—1996, Freiburg) A Piarista Gimnáziumba járt, a Budapesti Tudományegyetemen kezdett kémiát tanulni, Berlinben folytatta, Freiburgban doktorált. Zürich, Manchester, Bécs voltak további állomásai. A Budapesti Tudományegyetemen habilitált, ott lett a gyakorlati fizika professzora. Mikor a rendszerváltás után megfosztották katedrájától, Niels Bohr meghívását elfogadva Koppenhágába ment (1920), ott fedezte föl a hafnium elemet. Professzor lett a Freiburgi Egyetemen, majd a Koppenhágai Egyetemen. Magyar állampolgárként kapta meg a kémiai Nobel-díjat (1943) „az izotópok nyomjelzőként való fölhasználásáért kémiai reakciók tanulmányozásánál”. A stockholmi egyetem professzora és svéd állampolgár lett (1946). Tizenöt akadémiának tagja, köztük van az Academia dei Lincei, a nemzetközi Asztronautikai Akadémia, az Angol Királyi Társaság, a Dán Akadémia és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, a Pápai Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia (1945). Freiburgban van eltemetve. A Nemzetközi Nukleáris Orvostudományi Társaságnak van egy Hevesy-díja, a Magyar Nukleáris Orvostudományi Társaságnak pedig Hevesy-érme.

Hoff Miklós — Nicholas Hoff (1906, Magyar-óvár—1997, Stanford) A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, majd a zürichi Szövetségi Műegyetemen végzett gépészmérnökként. Budapesten a Weiss Manfréd Műveknél repülőtervezésen dolgozott. Amerikába emigrált (1939), a Stanford Egyetemen doktorált, a Brooklyni Műegyetemen lett professzor, majd a Stanford Egyetem Aeronautikai és Asztronautikai Intézetének a vezetője (1957—1971). Repülők és űrjárművek mechanikai szilárdságával foglalkozott. Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Amerikai Aeronautikai-Asztronautikai Intézet Pendray-díja (1971) és Guggenheim-érme (1983), amiért „egész életében kiváló mérnökként és tanárként hozzájárult aeronautikai szerkezetek tervezésének elméletéhez és gyakorlatához”.

Szőllőskislaki Kármán Tódor — Theodore von Kármán (1881, Budapest—1963, Aachen) A Mintagimnáziumba járt, megnyerte az Eötvös-versenyt. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Németországba emigrált. Göttingában dolgozott, majd Aachenben lett professzor. Amerikába ment (1933), Pasadenában létrehozta a Sugármeghajtás Laboratóriumát (Jet Propulsion Laboratory, 1944). Az örvényképződés kutatása után bevezette a repülők és más járművek áramvonalas alakját. Kulcsszerepe volt a lökhajtásos repülőgépek kifejlesztésében. A második világháború után kétszer járt Magyarországon. Az Angol Királyi Társaság tagja. Az USA legelső Nemzeti Tudományos Díját ő kapta meg Kennedy elnöktől (1959). A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia megalapítója. Hollywoodban van eltemetve. Emlékét elsőként kiemelten őrzi az Űrkutatás Dicsőségcsarnoka Alamogordóban. A Holdon és a Marson kráter van róla elnevezve. A NATO tudományos kutatási-fejlesztési díjának névadója.

Kertész Imre (Budapesten született 1929-ben) Berlinben és Budapesten él. Tizennégy éves korában a nácik Auschwitzba hurcolták, majd néhány nappal később egy elkülönítő táborba vitték. Mintegy háromnegyed évig tartó szenvedés után itt érte a felszabadulás 1945 tavaszán.

Érettségi után újságíróként helyezkedett el, de a negyvenes évek végén kialakuló diktatúra következtében nem folytathatta munkáját. Gyári munkás lett, majd 1953-tól ismét újságíróként dolgozhatott. Német nyelvtudásának köszönhetően nem sokkal később műfordító, majd szabad foglalkozású író lett. Írói kibontakozása lényegében a rendszerváltozás éveitől számítható. A nyolcvanas végétől egymás után jelentek meg könyvei. Rövidesen a legsikeresebb írók közé lépett. Műveit sok nyelvre lefordították. Kossuth-díjjal tüntették ki, majd a 2000-ben átvett Herder-díj után 2002 októberében a legmagasabb kitüntetésben részesült: ő az első magyar író, aki átvehette az irodalmi Nobel-díjat.

Írói munkássága a holocausthoz (a második világháború idején a nácik által főleg a zsidókkal szemben elkövetett népirtáshoz) kapcsolódik. Lényegében azt a kérdést járja körül, hogy lehet-e szabad lélekkel élni és gondolkodni a 20. század egyik legnagyobb, személyesen átélt botrányának ismeretében. Első regénye a Sorstalanság, mely a náci koncentrációs táborba vitt tizennégy-tizenöt éves regényhős lelki történéseit és töréseit mutatja be. Ezt követik az író további művei, A nyomkereső, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyerekért, a Gályanapló, Az angol lobogó és számos tanulmány, esszé.

Kemény János György — John G. Kemeny (1926, Budapest—1992, North Hampshire) A Berzsenyi Gimnáziumba járt. Amerikába emigrált (1940), Princetonban végzett és doktorált. Einstein asszisztense volt Princetonban. A Darthmouth Collegium professzora, majd elnöke. Kifejlesztette a BASIC-nyelvet (1962) és az e-mail hálózatot (1964). Ő kapta az IBM első Robinson-díját (1991) a „számítógépek időbeosztásos hálózatba kapcsolásáért”. Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja.

Koestler Artúr — Arthur Koestler (1905, Budapest—1983, London) … „abban az évben született, mint a relativitáselmélet” Pesten a Kemény Zsigmond Gimnáziumba járt, Ausztriába emigrált, a Bécsi Műegyetemen tanult. Palesztinában, Párizsban, Németországban, a Szovjetunióban, Magyarországon (1932—1934), majd újra Párizsban élt. 1929-ig „magyarul gondolkozott”, 1940-ig németül, aztán angolul. Magyarokkal mindvégig magyarul beszélt. Magyar útlevéllel utazott 1940-ig. Franciaország német megszállásakor ment Angliába, ettől kezdve angol útlevele volt és Angliában élt. A20. század eszméinek hatását bemutató regényei, a tudományos alkotás folyamatát elemző esszékötetei tették híressé. Az Angol Királyi Irodalmi Társaság és az Angol Királyi Csillagászati társaság tagja.

Korda Sándor — sir Alexander Korda (1883, Pusztatúrpásztó—1956, London) Mezőtúron járt elemi iskolába, majd Pesten a Mester utcai Kereskedelmi iskolába. Az 1920-as években az első magyar moziújság kiadója. Politikai okokból (1919) emigrál Németországba, onnan Hollywoodba. Végül filmrendezőként és producerként Londonban telepedett meg (VIII. Henrik magánélete, Lady Hamilton stb.) . Lovaggá avatták (1941).

Kosztolányi András — André Kostolany (1906, Budapest—1999, Párizs) Budapesten járt katolikus gimnáziumba, majd Párizsba emigrált (1926). Világtőzsdén játszott. Mint mondta, „Istennel magyarul beszélek, barátaimmal franciául, pénzemberekkel angolul”. A Budapesti Értéktőzsde tiszteletbeli elnöke. Charles de Gaulle elnök a Francia Becsületrend lovagjává avatta. Könyvei nyolc nyelven jelentek meg, magyarul is. Gyakran látogatott Magyarországra.

Lenard Fülöp — Philipp Eduard Anton Lenard (1862, Pozsony — 1947, Messelhausen)Lenard Fülöp — Philipp Eduard Anton Lenard (1862, Pozsony— 1947, Messelhausen) Osztrák származású családból Magyarországon született. Anyanyelve német volt, a magyar nyelvű Királyi Magyar Gimnáziumba járt Pozsonyban. Budapest, Heidelberg, Berlin egyetemein tanult, Heidelbergben doktorált. Budapesten Eötvös Loránd tanársegédje volt, majd Heidelbergben, Bonnban dolgozott. Heidelbergben professzor (1896—1931). A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aminek feltétele a magyar állampolgárság (1897). Később német állampolgár. Ő ismerte föl, hogy a fényelektromos jelenség során szabaddá váló elektron mozgási energiája a beeső fény rezgésszámának lineáris függvénye. Fizikai Nobel-díjat (1905) „katódsugarakkal végzett munkájáért” kapott. Messelhausenben van eltemetve.

Margittai Neumann János — John von Neumann (1903, Budapest—1957, Washington) A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, vegyészmérnöknek tanult Zürichben, a Budapesti Tudományegyetemen doktorált matematikából (1926), Göttingában Hilbert tanársegédje. Amerikába költözött (1930), amerikai állampolgár lett. A Princetoni Egyetemen professzor. Tanácsadó Los Alamosban (1943—1955). Németországban kidolgozta a kvantummechanika matematikailag szabatos axiomatikus megalapozását. Amerikában kifejlesztette a matematikai játékelméletet. Megtervezte és megvalósította az olyan számítógépeket, amelyekbe nemcsak az adatokat, hanem az elvégzendő műveleteket is elektronikusan lehet beprogramozni. Az Amerikai Atomenergia Bizottság tagja. Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az Academia dei Lincei-nek, a Holland Királyi Akadémiának, a Perui Tudományos Akadémiának stb. Princetonban van eltemetve. A Repülés és Rakéta Úttörőinek Dicsőségcsarnokában bemutatott tizenöt személy egyike. A Holdon kráter van elnevezve róla. Budapesten és Székesfehérvárott Neumann János utca van.

Oláh György — George Andrew Olah (1927, Budapest—)Oláh György — George Andrew Olah (1927, Budapest—) Édesapja pesti ügyvéd volt. A Piarista Gimnáziumba járt, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen kapott vegyészmérnöki oklevelett, ott doktorált (1949) és lett professzor. Angliába, majd Kanadába, végül az USA-ba emigrált (1956), professzor a Case Western Egyetemen, majd a Dél-Kalifornia Egyetemen. Amerikai állampolgár lett (1970). Létrehozta és tartósítani tudta a szénatom ötvegyértékű állapotait, amit az ólommentes benzin gyártásakor használtak föl. Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Olasz Nemzeti Akadémiának, az Európai Művészeti és Tudományos Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának. Kémiai Nobel-díjat (1994) „a karbokationok kémiájához való hozzájárulásáért” kapott. Gyakran látogat Magyarországra, életrajzi könyve magyarul is megjelent.

Polányi János — John Polanyi (1929, Berlin—)Polányi János — John Polanyi (1929, Berlin—) Kanadában él. Szülei, Polányi Mihály és Kemény Magda Budapesten születtek. Manchesterben tanult, Ontario Egyetemén professzor Kanadában (1962). Tagja a Kanadai Királyi Társaságnak, az Angol Királyi Társaságnak, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának. Wolf-díj (1982). Kémiai Nobel-díjat kapott (1986), mert „hozzájárult egy új kutatási területnek a kifejlesztéséhez a kémiai reakciók dinamikájában”.

Polányi Mihály — Michael Polanyi (1891, Budapest—1976, Oxford) A Mintagimnáziumba és a Budapesti Orvostudományi Egyetemre járt. Hevesy György tanársegédje a Budapesti Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Tanszékén. Németországba emigrál, Kalsruhéban doktorál. Berlinben a Vilmos Császár Fizikai-Kémiai Intézet „életfogytiglani tagja”, ott Wigner Jenő doktori témavezetője. Angliába emigrál, a manchesteri Egyetemen a fizikai kémia, majd a filozófia (1933) professzora. A személyes önállóság szerepét vizsgálta a tudományos kutatásban. Az Angol Királyi Társaság tagja. Budapesten Polányi Mihály Kör működik és Polanyiana folyóirat jelenik meg.

Solti György — sir George Solti (1912, Budapest—1997, Antibes) Budapesten járt iskolába. Bartók Béla és Kodály Zoltán tanítványa, az Operaház karnagya volt. 1939-ben hagyta el Magyarországot. A második világháború után a Müncheni Opera, majd a Frankfurti Opera, később a Covent Garden (1961—1971) karnagya volt. Angliában lovaggá ütötték (1972). Harvard, Oxford, Yale egyetemének tiszteletbeli doktora. Leonard Bernstein-díjat és Wolf-díjat kapott. Végrendelete szerint a Farkasréti temetőben nyugszik Bartók mellett.

Szebehelyi Győző — Victor Szebehely (1921, Budapest—1997, Austin) A Ciszterciták Gimnáziumában, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, ott doktorált. Amerikába emigrált (1947), a New York Egyetemen, a Virginiai Állami Egyetemen, a Marylandi Egyetemen, a George Washington Egyetemen, a Yale Egyetemen, a Texasi Egyetemen tanított. A General Electric vállalatnál dolgozott. Amerikai állampolgár. Ő tervezte a Hold felé indított Apollóűrhajók pályáját. A holland királynő lovaggá avatta, az Amerikai Asztronómiai Társaság első Brouwer-díját ő kapta meg. Gyakran hazalátogatott, és magyar csillagászokkal dolgozott. Austinban temették el.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert — Albert Szent-Györgyi (1893, Budapest—1986, Woods Hole, USA)Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert — Albert Szent-Györgyi (1893, Budapest—1986, Woods Hole, USA) A Református Gimnáziumba járt, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett. A Szegedi Egyetemen lett professzor (1931). A Magyar Tudományos Akadémia (1937) és az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája tagja. Élettani vagy orvostudományi Nobeldíjat kapott (1937) a „biológiai oxidációs folyamatok terén tett fölfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és fumársavra”. Amerikába emigrált (1948), amerikai állampolgár. Többször hazalátogatott. Woods Hole-ban van eltemetve. Az első és eddig az egyetlen személy, aki Magyarországról utazott a Nobel-díjat átvenni, és az aranyérmét hazánkban, a Nemzeti Múzeumban őrzik.

Szilárd Leó — Leo Szilard (1898, Budapest—1964, La Jolla, Kalifornia) A fővárosi Kemény Zsigmond Gimnáziumba járt, megnyerte az Eötvös-versenyt, majd a Budapesti Műszaki Egyetemre iratkozott be. 1919-ben emigrált. Max von Lauénél doktorált Berlinben. 1943-ig magyar, utána amerikai állampolgár. A neutron-láncreakció angol szabadalma, az urán fűtőelemből és neutronlassító közegből fölépített inhomogén atomreaktor amerikai szabadalma (1944). Einstein-díjat és az Egyesült Nemzetek „Atom a Békéért”-díját kapta munkásságáért. Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagja. Születése centenáriumán nemzetközi emlékülés volt a magyar Parlamentben, örök nyugalomra helyezték a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben (1998). Nevét őrzi az Amerikai Fizikai Társaság „Fizika és Társadalom” Szilárd-díja és a Magyar Nukleáris Társaság Szilárd-díja. Arcképe a „Feltalálók Dicsőségcsarnokában” szerepel Acronban (Ohio). A Holdon Szilárd-kráter van.

Teller Ede — Edward Teller (1908, Budapest—) A Mintagimnáziumba járt, megnyerte az Eötvösversenyt, beiratkozott vegyészmérnöknek a Budapesti Műszaki Egyetemre. 1928-ban hagyta el Magyarországot, Kalsruhéban végzett. Lipcsében Heisenberg mellett doktorált. Amerikai állampolgár, de van magyar útlevele is. A George Washington Egyetem (Washington), majd a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora. Kidolgozta a termonukleáris reakciók elméletét: egymást taszító könnyű atommagok magas hőmérsékleten (kvantummechanikai alagúteffektust is használva) fuzionálhatnának, miközben energia szabadul föl (Nap, hidrogénbomba). Los Alamosban dolgozott a Manhattan-programon. Einstein-díj (1958). A Fermi-díjat Kennedy elnöktől, az USA Nemzeti Tudományos Díját Reagan elnöktől vette át. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja. Stanfordban él, gyakran hazalátogat.

Wiesel Eliézer — Elie Wiesel (1928, Máramarossziget—)Wiesel Eliézer — Elie Wiesel (1928, Máramarossziget—) Amerikai zsidó tudós, aki jól beszél magyarul is. Debrecenben érettségizett. Máramarosszigetről vitték Buchenwaldba (1944), ott elveszítette családját. A „holokauszt” szót ő vezette be az irodalomba. Párizsban járt egyetemre, azután Amerikába ment. Amerikai állampolgár, a Bostoni Egyetem professzora. Reagan elnök a Holokauszt Elnöki Bizottság vezetőjévé nevezte ki. Nobel-békedíj (1986): „Üzenete a béke, megértés, emberi méltóság üzenete. Hite abban, hogy a gonoszság ellen küzdő erők diadalmaskodhatnak, nehezen megszerzett hit.” Hazalátogat Romániába és Magyarországra is.

Wigner Jenő Pál — Eugene P. Wiegner (1902, Budapest—1995, Princeton)Wigner Jenő Pál — Eugene P. Wiegner (1902, Budapest—1995, Princeton) A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, beiratkozott vegyészmérnök-hallgatónak a Budapesti Műszaki Egyetemre, de tanulmányait Berlinben folytatta, ott doktorált Polányi Mihálynál. Mérnökként Újpesten dolgozott (1925— 1926), majd Németországba, onnan Amerikába ment. A természet szimmetriáit kihasználva megadta a kvantummechanika — klasszikus mechanikát már nem idéző — megalapozását. Megtervezte és megépítette az első vízhűtéses nagy teljesítményű reaktorokat. A Princetoni Egyetem professzora. Amerikai állampolgár. Részt vett a Manhattan-programban, a chicagói atomreaktor megvalósításában. Nem Los Alamosban, hanem Oak Ridge-ben dolgozott, reaktorfejlesztésen, ő volt „a világ első reaktormérnöke”. Az Amerikai Atomenergia Bizottság tagja (1952—1964). Tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, a Göttingai Akadémiának, a Holland Királyi Akadémiának, az Osztrák Tudományos Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja (1977), az Eötvös Egyetem és tizenhét más egyetem tiszteletbeli doktora. Fizikai Nobel-díjat kapott (1963) „az atommag és elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásáért, különös tekintettel a szimmetriaelvek fölismerésére és alkalmazására”. 1976 óta sokszor járt Magyarországon. Princetonban van eltemetve. A Magyar Tudományos Akadémia Wigner-díjat alapított (1999) „a nukleáris energetika és fizika terén elért maradandó eredmények elismerésére”.

Zsigmondy Richárd — Richard Zsigmondy (1865, Bécs—1925, Göttinga)Zsigmondy Richárd — Richard Zsigmondy (1865, Bécs—1925, Göttinga) Németül és magyarul beszélt. Családja Magyarországon 1630-ig visszavezethető. Apja, Zsigmondy Adolf Budapesten, anyja, Szakmáry Ilona Martonvásáron született, ők később Bécsben telepedtek le. Richárd fiuk Bécsben született és ott tanult. Erlangenben doktorált szerves kémiából, Grazban habilitált szilikonkémiából (1889). H. Siedentopffal együtt alkotta meg az ultramikroszkópot. Göttingában lett professzor. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja. Kémiai Nobel-díjat kapott (1925) „a kolloid oldatok heterogén voltának megmutatásáért és ehhez használt módszeréért, ami azóta alapvető jelentőségű lett a modern kolloidkémiában”. Göttingában van eltemetve. Családjának egyik ága jelenleg is Magyarországon él. A Holdon kráter őrzi emlékét.

A tudományban a Nobel-díj a kiemelkedő teljesítmények legismertebb kitüntetése. A díjat 1901-ben Alfred Nobel híres svéd kémikus alapította. Ő tekintet nélkül nemzetre és felekezetre, a legkiválóbbakat kívánta jutalmazni, a különböző területeken a természettudományos alapkutatástól egy békés társadalom felépítéséig. A Nobel-díjjal oklevél, aranyérem és pénzjutalom jár. Ennél is nagyobb jelentőségű a hírnév, ami a díjjal párosul.

A Nobel-díjasok között figyelemre méltó azon személyek köre, akik lazább vagy szoros szálakkal kötődnek a magyarsághoz, magyar származásúnak tekinthetők. Lénárd Fülöp, Bárány Róbert, Zsigmondy Richárd, Szent-Györgyi Albert, Hevesy György, Békésy György, Wigner Jenő, Gábor Dénes, John C. Polanyi, Elie Wiesel, Harsányi János, Oláh György. Ezek a tudósok a tudomány nemzetköziségét példázva több országban alkottak, több nemzet is büszke teljesítményükre. Bárány Róbert emlékére például jelentetett meg emlékbélyeget Ausztria, Svédország, Magyarország, de joggal büszkék rá Izraelben is. A Nobel-díj szelleme hidak építésére ösztönöz a válaszfalak fölött.

Felemelő érzés a „marslakók” kislexikonában áttekinteni a 20. században Nobel-díjjal kitüntetett 13 magyar származású alkotó meg a többi tudós névsorát. Ők azonban csak kisebb részét alkotják a magyar tudományos életnek. A magyar tudósok zöme őseink földjén, a Kárpát-medencében él és munkálkodik, s közülük is sokan tartoznak a tudósvilág élvonalába.

Zárjuk le ezt a fejezetet a 20. század egyik nagy nemzetnevelője életútjának ismertetésével. Németh László (Nagybánya, 1901 - Budapest, 1975) Író, pedagógus, orvos, a 20. század kiemelkedő magyar gondolkodója. Orvosként kezdte pályáját, majd 23 éves korában, a Horváthné meghal című írásával megnyerte a legjelentősebb magyar folyóirat, a Nyugat novellapályázatát. 1932-től szellemi függetlensége és reformelképzelései fórumát a saját maga által írt és kiadott Tanú című lappal teremtette meg, amely a Válasz című havi folyóirattal együtt a kor legjelentősebb mozgalmának a népi írói mozgalomnak szellemi bölcsőjévé vált. Minden fontosabb lap kérte és publikálta írásait, viharokat kavaró kritikáit. 1943-ban a népi írók tanácskozásán, Balatonszárszón tartott beszéde prófécia lett, amelyért a német és az orosz megszállás alatt üldözték. A hódmezővásárhelyi gimnáziumban csak óraadó tanárként tudott elhelyezkedni, ahol pedagógiai kísérleteket folytatott. Hamarosan megújította volna a magyar neveléstudományt, de a kommunista önkényuralom megfosztotta a pedagógiai alkotó munkától, írásait sem publikálhatta. Ekkor - súlyosbodó betegségével is küszködve - műfordítói feladatokat végzett. Szépírói, drámaírói munkásságában, főbb alkotásaiban (Gyász, Iszony, Égető Eszter, Emberi színjáték, illetőleg a VII. Gergely, Galilei, Széchenyi, A két Bolyai) a lélekrajz, a klasszikus realizmus és a társadalomkritika sajátos ötvöződését figyelhetjük meg. Tanulmány és esszéíróként különös érzékenységgel figyelte és dolgozta föl a világ nagy szellemi áramlatait, kereste a magyarság számára megfelelő utat a politika szélsőséges hatásai alól. Nagy vitákat váltottak ki Kisebbségben és A minőség forradalma című tanulmány- és esszékötetei, amelyek egész nemzedékét segítették a világ dolgaiban való eligazodásban. Írásai a mai ifjúságnak is érvényes tanulságul szolgálnak, s a nemzetnevelő iránti tiszteletet Pilinszky János költő verse hűen fejezi ki:

"Ama kései
Németh Lászlónak

Ama kései, tékozló remény,
az utolsó, már nem a földet lakja,
mint viharokra emelt nyárderű,
felköltözik a halálos magasba."

© Bethlen Gábor Alapítvány