magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Az ANYAORSZÁGI, HATÁRON TÚLI ÉS A KÜLHONI MAGYAROK (B. I.)
Ki a magyar? Mi a magyar?
Kiskáté a magyaroknak
Kik s ki népei vagyunk?
Hányan voltunk, hányan lettünk?
Honfitársak és nemzettársak
A határon túli magyarok
A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai
Magyar szórványok, szigetek, tömbök
A nyugati és tengerentúli magyarság
A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma
Magyarok a déli féltekén
Afrika
Ausztrália
Dél-Amerika
Amerikai Egyesült Államok (USA)
Kanada
Ázsia
Izrael
Nyugat-Európa magyarsága
A nyugat-európai magyarok lélekszáma, megoszlása
Európai magyar szervezetek és fórumok
A KÜLHONI MAGYAR DIASZPÓRA (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A határon túli magyarok
A Magyarok IV. Világkongresszusának megnyitója Ópusztaszeren 1996 júniusában. Avilág ötven országának ötezer képviselője vett részt az eseményen. Az első sorban ülnek: Dobos László felvidéki író, Tőkés László püspök, Csapó Endre közíró (Ausztrália), Papp Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum megalkotói, a győztes antanthatalmak képviselői az ország területének 67,3%-át, népességének 58,4%-át, erdeinek és ásványkincseinek nagy részét elvették és a környező országokhoz csatolták, megbontva a Kárpát-medence geológiai és vízrajzi egységét.

Nemzetünk sorsának nagy látnoka, Ady Endre utolsó, 1918-ban írott, Üdvözlet a győzőnek című versében így érzi át a háború okozta tragédiát:

Mi voltunk a földnek bolondja,
Elhasznált szegény magyarok,
És most jöjjetek, győztesek:
Üdvözlet a győzőnek.


Ezt írta — utolsó üzenetként — a „győzőktől” egy kis kegyelmet remélve Ady, de a győztesek 1920. június 4-én Trianonban kegyetlenül megrajzolták az új határokat… Akik a megcsonkult országban maradtak, azokat nevezzük anyaországi magyaroknak.

Határon túli magyaroknak a trianoni határokkal a magyar államtól elszakított, szülőföldjükön — őseik földjén — élő honfitársainkat nevezzük.

Külhoni magyaroknak azokat a nemzettársainkat nevezzük, akik Magyarországról és a Kárpát-medencéből — jobb életlehetőségeket keresve — önszántukból külföldre vándoroltak. Ide tartoznak az emigránsok is, akiket politikai nézeteik, vallási vagy nemzetiségi hovatartozásuk, a szabadságküzdelmekben vállalt szerepük miatt a hazából elüldöztek, vagy akik maguk és családjuk életét mentve elmenekültek, külföldre szöktek, s ott megtelepedtek.

A trianoni békediktátum következtében, 62 ezer négyzetkilométernyi területtel, a Felvidék és Kárpátalja több mint három és félmilliós népessége, benne több mint egymillió magyar lakos került a határon túlra, az újonnan megalakult Csehszlovákiához.

Így csatolták —63 ezer négyzetkilométer területtel — Horvátországot, a Vajdaságot, a Bácska és Bánság jó részét több mint 4 millió — benne félmilliónyi magyar — lakossal a későbbi Jugoszláviához. Négyezer négyzetkilométer került Ausztriához.

A meghagyott országnál tízezer négyzetkilométerrel nagyobb, összesen ezer négyzetkilométernyi területet csatoltak Romániához, több mint ötmillió lakossal, akiknek akkor majdnem a fele magyar (mintegy kétmillió) és német (több mint félmillió) nemzetiségű volt. Erdély évszázadokon át az önálló magyar államiság és a magyar művelődés egyik bölcsője és fellegvára volt, ezért ez az ítélet az egész magyarságot letaglózta. Ekkor írta Juhász Gyula Magyar című versében e sorokat:

Miért kellett durván leszakítani anyja szivéről
Legszebb gyermekeit: drága királyi Pozsonyt,
Büszke kuruc Kassát, kincses erdélyi Kolozsvárt,
Váradot és Aradot s mind, aminek neve fáj?
Fáj, fáj, szörnyen fáj és már csak az éjszaka álma
Hozza ma vissza nekem őket a búnak ölén.
Hallom sóhajodat, sírok szent sírja, Segesvár,
Hol a magyar meteor lángja a porba bukott.


Az elcsatolt területek magyarlakta részei — összesen 79 ezer km2, ötmillió lakossal, melynek 72%-a volt magyar — a nagyhatalmak döntésével, a második világháború előtt és alatt néhány évre (1938—45) visszakerültek Magyarországhoz (bécsi döntések). Ezért a néhány éves visszatérésért utóbb kegyetlenül megbüntették az anyaországtól elszakított nemzettársainkat.


© Bethlen Gábor Alapítvány