magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Az ANYAORSZÁGI, HATÁRON TÚLI ÉS A KÜLHONI MAGYAROK (B. I.)
Ki a magyar? Mi a magyar?
Kiskáté a magyaroknak
Kik s ki népei vagyunk?
Hányan voltunk, hányan lettünk?
Honfitársak és nemzettársak
A határon túli magyarok
A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai
Magyar szórványok, szigetek, tömbök
A nyugati és tengerentúli magyarság
A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma
Magyarok a déli féltekén
Afrika
Ausztrália
Dél-Amerika
Amerikai Egyesült Államok (USA)
Kanada
Ázsia
Izrael
Nyugat-Európa magyarsága
A nyugat-európai magyarok lélekszáma, megoszlása
Európai magyar szervezetek és fórumok
A KÜLHONI MAGYAR DIASZPÓRA (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Hányan voltunk, hányan lettünk?
Egy lap a magyar reneszánsz korból, Mátyás király híres CorvináibólA történelem nagy viharai és sorsfordulói szinte minden században elindítottak kisebb-nagyobb népmozgást. A 19—20. században az újonnan felfedezett földrészek, Amerika és Ausztrália betelepítése, illetve a piacgazdaság térhódítása éreztette népességelszívó hatását. A huszadik században a világháborúk, a nagy birodalmak összeomlása, az országhatárok, államformák megváltoztatása ugyancsak nagymértékben hatott a népmozgásokra.

A magyar lakosság száma és aránya sokáig együtt alakult a Magyar Királyság sorsával. Mátyás király korában a mintegy 4 milliós ország népességének háromnegyedét alkották a magyarok. Mellettük Felső-Magyarország hegyvidékein tótok (szlovákok), Erdélyben pedig szászok és a hegyvidéken pásztorkodó románok éltek ekkor jelentékeny számban. Az ország három részre szakadása után a törökök által megszállt területeken erősen megfogyatkozott a magyarság. Az osztrák császárság tartománnyá tette az ország északi harmadára szorult Magyar Királyságot. A százötven éves török hódoltság idején csak a vallási és etnikai toleranciában élő Erdélyi Fejedelemség területén gyarapodott a magyar lakosság, a többi nemzetiséggel együtt.

Széchenyi (és a tervező Adam Clark) műve a Pestet Budával összekötő Lánchíd a magyar reformkor szimbólumává váltA másfélszáz éves török hódoltság alatt — miközben Európa népessége majdnem megháromszorozódott — a magyarok száma 3 millió alá csökkent.

Herder német filozófus jóslata nyomán költőink már a nemzethalál gondolatával vívódtak. A bajok fölismerése azonban az újjáéledés erjesztőjének bizonyult. A magyar szellem kiválóságai jóvoltából, az európai fejlődés fő sodrához kapcsolódva, példás nemzeti megújhodási mozgalom indult el. Ez a korszellem áthatotta az élet minden területét. A magyar nemzet alkotóereje olyan új nemzeti intézményeket hozott létre, mint a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia. A tudományok e fellegvára körül megszerveződő szellemi erők elérték, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen.

Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Széchenyi, Wesselényi, Vörösmarty, Batthyány, Kossuth, Petőfi, Arany, Deák, Eötvös, Jókai és más kiválóságok közreműködésével a rendi-nemesi államból egy polgáriasodó, gyarapodó nemzet jött létre a 19. század során.

Gróf Széchenyi István adományával indította el a reformkor legfontosabb intézményét, a Magyar Tudományos Akadémiát, melynek székháza is közadakozásból épültAz újkori magyar nemzet a reformkor évtizedeiben — 1825 és 1848 között —,illetve a reformkori harcokat betetőző 1848/49-es forradalom és szabadságharc révén született meg. Ekkor vált tudatossá nemcsak az arisztokráciában és a nemességben, hanem a felszabadított jobbágyok és a közrendű iparosok, tisztviselők, zömében is, hogy a magyarság léte, szabadsága és haladása közügy, amelyért minden honpolgár felelős.

A magyar állam és a nemzet sorsa, létezési tere egészen a törökök kiűzésétől a 20. század elejéig azonos volt. 1910-ig tízmillióra nőtt a magyar népesség száma a 18 millió lakost számláló ország területén, s a nemzettestből csupán egy 50—60 ezer fős csángó magyar népesség él több száz éve a Keleti-Kárpátokon túl.

A magyarok száma a 3. évezred elején 15 millió körüli, akiknek egyharmada nem a mai Magyarország területén él.


© Bethlen Gábor Alapítvány