magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Az ANYAORSZÁGI, HATÁRON TÚLI ÉS A KÜLHONI MAGYAROK (B. I.)
Ki a magyar? Mi a magyar?
Kiskáté a magyaroknak
Kik s ki népei vagyunk?
Hányan voltunk, hányan lettünk?
Honfitársak és nemzettársak
A határon túli magyarok
A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai
Magyar szórványok, szigetek, tömbök
A nyugati és tengerentúli magyarság
A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma
Magyarok a déli féltekén
Afrika
Ausztrália
Dél-Amerika
Amerikai Egyesült Államok (USA)
Kanada
Ázsia
Izrael
Nyugat-Európa magyarsága
A nyugat-európai magyarok lélekszáma, megoszlása
Európai magyar szervezetek és fórumok
A KÜLHONI MAGYAR DIASZPÓRA (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A nyugat-európai magyarok lélekszáma, megoszlása
Emléktábla a Duna forrásánál Németországban. „A Duna a természet egyik remekműve. Nekünk magyaroknak 1000 év óta mindennapi vendégünk. Isten áldja meg a helyet, ahol ered. Magyarok Világszövetsége 1996.”A három nagy 20. századi menekülthullámból és az őket követő folyamatos utánpótlásból alakult ki Nyugat-Európa mintegy 350 ezer fős magyarsága.

Kovács Andor, a svájci Bázelben élő közgazdász a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megbízásából, a nyugati magyar szervezetek vezetőinek és kutatóinak közreműködésével 2000-ben megírta, illetve összeállította a Világ Magyarsága c. sorozat Európa I—II. című kötetét, amely részletes leírást ad a nyugat-európai magyarság történetéről, szervezeti életéről, törekvéseiről. A mellékelt adatok ebből a könyvből valók; az adatközlők az adott országok magyar szakértői voltak.

A táblázatból látjuk, hogy a nyugat-európai népesség alig hét ezrelékét kitevő magyar szórvány a kontinens minden népét és nemzetét színezi. Tekintsünk át néhány közösséget! Nyugat-Európa magyarságának megoszlása térben és időben

Nyugat-Európa magyarságának megoszlása térben és időben

Az ország neve

1900-1956 között, az I. és a II. hullámban érkezettek száma

1956 után, a III. hullámban érkezettek száma

A magyarok jelenlegi száma

Ausztria*

24–25 000

16–20 000

40–45 000

Belgium

8 000

6–7 000

14–15 000

Dánia

2 000

2 000

4 000

Franciaország

20–22 000

20–23 000

40–45 000

Hollandia

7 000

4–5 000

11–12 000

Németország**

50 000

70 000

120 000

Nagy-Britannia

8–9 000

18–21 000

25–30 000

Norvégia

2 000

2 000

4 000

Olaszország

2 000

7–8 000

9–10 000

Svájc

1 000

18–21 000

18–20 000

Svédország

5–6 000

20–21 000

25–27 000

Portugália és Spanyolország

1 000

1 000

2 000

Egyéb országok***

25–30 000

2–3 000

27–30 000

Mindösszesen:

155–165 000

186–201 000

341–366 000

* Burgenland – Ausztriában szerepelnek az őslakos magyarok is

** a kitelepített németek nélkül

*** balti államok, Csehország, Finnország

  • Erőteljes a jelenlétünk a hozzánk földrajzilag, történetileg és lelkileg is legközelebb álló német nyelvterületen: Ausztriában, Svájcban és Németországban.
Németországban a mintegy 120 ezer fős magyar közösség kb. 75%-a Dél-Németországban (Bajorország, Baden-Württemberg, Hessen), 17%-a az újraegyesítés előtt „régi”, 8%-a pedig az „új” tartományokban él, s a magyar népcsoport 80%-ának van német állampolgársága.

A magyar szervezeti élet kialakulása gyakorlatilag a kezdetektől nem ütközött akadályba. A legjelentősebb 28 szervezet tagja a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BUOD) elnevezésű csúcsszervezetnek. Ezenkívül a németországi magyar élet alapját képezik még:

a katolikus magyar egyházközségek és missziók, amelyek 13 papja 61 helységben tart havonta legalább egy alkalommal magyar nyelvű szentmisét;

a protestáns magyar gyülekezetek 7 lelkésze tart 23 helységben havonta legalább egy alkalommal istentiszteletet;

a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tagjaként 9 városban 11 cserkészcsapat működik;

a Kastli Magyar Gimnázium (Kastl b. Amberg) Nyugat-Európa egyetlen magyar gimnáziuma, amelyet német segítséggel 1948-ban alapítottak magyar emigrációs csoportok, s azóta is a német és bajor állam jelentős támogatásával működik;

a magyar nyelv és kultúra ápolását szolgálja a magyarság települési súlypontjaiban működő, több mint 40 különféle egyesület, amelyekhez hétvégi iskolák, s néhol táncházegyesületek és színjátszó csoportok kapcsolódnak. A magyar közösségek tagjait 4 egyházi és világi jellegű havilap tájékoztatja a németországi, illetve magyarországi aktualitásokról.

Ausztriában a hivatalos népszámlálási adatok szerint 33 500, becslések szerint legalább félszázezer magyar él. Közülük az őshonos őrvidékiek (Burgenland) száma alig tízezer (hivatalosan 6800), a bécsi magyaroké 13 500. Rajtuk kívül nagy számban élnek Alsó-Ausztriában, Felső-Ausztriában és Stájerországban, a többi tartományban számuk ezer alatt van. Az ausztriai magyarok sokirányú szervezeti életét az 1980-ban alakult Ausztriai Magyarok Központi Szövetsége fogja össze és képviseli az osztrák hatóságok felé. Kéthavonta kiadják a Bécsi Naplót, az egyik legjelentősebb külhoni magyar újságot.

Kiállítási plakát Hollandiából Az 1526-os mohácsi csatát követően meghalt II. Lajos király özvegye 1531-től Németalföld helytartója lett, brüszszeli palotájának csodájára jártak. Közreműködött Hollandia függetlenedésében, ahol Magyar Máriaként (Maria van Svájcban csaknem 25 ezer magyar él. Két évtizede alakult a Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége (SMESZ), amely — mint csúcsszerv — az összes számottevő magyar szervezetet magába foglalja. A tizennégy működő svájci magyar szervezet közül jelenleg tizenkettő tagja a SMESZ-nek. A tagszervezetek négy kivételével regionális jellegűek. Országos hatáskörű a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének Svájci Csoportja, a Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége, valamint a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör. Magyar egyesületek működnek Zürichben, Bernben, Bázelban, Badenben, Genfben, Lausanne-ban, Luzernben, St. Gallenben, Luganóban. Magyar iskola működik Bázelban és Zürichben. A magyar nyelvű lelkigondozást római katolikus lelkész végzi Zürichben, Bázelban, Bernben, Fribourgban. Református lelkészek szolgálnak Zürichben, Bernben, Genfben.

  • Halványabb a magyar diaszpóra jelenléte Nagy-Britanniában, a Benelux-országokban és Skandinávia térségében, s igen szerény mértékű Dél-Európa újlatin népei (spanyolok, portugálok, franciák, olaszok) között.
Angliában az 1848—49-es jeles személyiségekből állt az emigráció első hulláma. A 20. század közepén kivándorolt liberális és baloldali emigránsok 1944-ben alapították az Angliai Magyar Tanácsot. A második világháború után mintegy 5—6 ezer, majd 1956-ban 21 ezer újabb magyar menekült érkezett Angliába. Az Egyesült Királyság területén jelenleg 25—30 ezer magyar él: főként Londonban és közvetlen vonzáskörzetében, de honfitársaink minden jelentősebb településen megtalálhatók.

Az évtizedek óta működő, de egymással csak laza kapcsolatban álló társadalmi, kulturális és egyházi szervezetek 1992. július 11-én, Londonban Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ) néven, 2000 fős taglétszámmal megalakították közös képviseleti szervüket. Elnöke Pátkai Róbert evangélikus püspök, aki a szervezet negyedévenként megjelenő Angliai Magyar Tükör című folyóiratát is szerkeszti.

Svédországban mintegy 35 ezer magyar él, s 17 körzetben összesen 32 világi magyar szervezet működik. Ezek érdekképviseleti szervezete a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ), amely a legutóbbi években hatékony lépéseket tett az „északi régió”, vagyis a skandináv és a balti országok magyar szervezetei tevékenységének összehangolására. A svédországi iskolarendszer biztosítja a bevándoroltak gyermekeinek heti 1—2 órás anyanyelvi oktatását. 2000-ben a mintegy 1200 anyanyelvi oktatásra jogosult magyar gyermek közül több mint 700 részesült magyarnyelv-oktatásban. Az oktatást 50, többé-kevésbé képzett nyelvtanár folytatja, köztük a lundi és az uppsalai egyetem Magyar Tanszékén végzett, magyar szakos tanárok is. A SMOSZ programot dolgozott ki az anyanyelvi oktatás elősegítésére, amely keretül szolgált a hétvégi nyelvoktatás beindításához, s e program támogatására alapítványt is létesített. Jelenleg 14 városban működik hétvégi iskola. A program egy másik pontja a nyári anyanyelvi tábor megszervezése, amelyet 2000-től évente nagy sikerrel rendeznek meg Tangagerdenben, a magyarok nyári táborhelyén.

A Bihari Szabolcs vezette SMOSZ 1996-ban megvásárolta Stockholm közelében, Bromma helységben azt az ingatlant, amelyben berendezte a jól működő Magyar Házat.

Hollandiában jelenleg mintegy 8—10 ezer magyar él, akik főként az 1956-os forradalom után érkeztek jelentős számban Hollandiába. A menekültek jól beépültek a holland társadalomba, anélkül hogy magyar identitásukat feladták volna. 1957-ben a Mikes Kelemen Kör és az amszterdami „Hungária Klub 1929” alapította közösen a Hollandiai Magyar Szövetséget mint a hollandiai magyarság csúcsszervezetét. Az 1956-ban érkezettek az ország különböző helységeiben helyi egyesületeket alapítottak. Figyelmet érdemlő tevékenységet folytat az alkmaari Kölcsey Egyesület, a limburgi Rákóczi Ferenc Egyesület, a Magyar Asszonyok Egyesület és az Edei Klub. Megalakult az Attila Cserkészcsapat is. A Szent István Alapítvány jelentős holland forrásokat mozgósít magyarországi jótékonysági akciókra.

A ’90-es évek elején a Hollandiai Magyar Szövetség hozta létre a második generációs fiatalok részére a hollandiai magyar fiatalok egyesületét, a „Tekergő” elnevezésű gyermektábort.

  • A nyugat-európai latin országok közül főként Franciaországban élnek nemzettársaink; szerény mértékű jelenlétük Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban.
Franciaországban nagy hagyományai vannak a magyar emigrációnak. 1711-ben több ezer kuruc harcos lépett a francia király szolgálatába. Belőlük alapította Bercsényi Miklós gróf, később Franciaország marsallja a francia könnyűlovasság, a Bercsényi-huszárok alakulatait.

1849—50-ben érkeztek nagyobb számban magyar menekültek Franciaországba. Az 1850-es években itt élt gróf Teleki László, gróf Andrássy Gyula, gróf Batthyány Kázmér, Klapka György, valamint a szabadságharc több más politikai és katonai szereplője.

A magyar—francia kapcsolatokat Trianon megrontotta, ám az 1956-os forradalom után Franciaországba is mintegy 13 ezer magyar menekült érkezett.

Napjaink franciaországi magyarsága — más országokéhoz hasonlóan — a kivándorlás indítéka, időpontja és hagyományrendszere szerint csoportosítható. A működő szervezetek száma csökkent. Jelenleg a Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet, a Magyar Katolikus Misszió és a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) rendelkezik számottevő támogatottsággal. A legrégibb franciaországi (ma is működő) magyar szervezet az 1847-ben Táncsics Mihály által alapított Párizsi Kölcsönös Segélyező Magyar Egylet, amelynek vezetői között volt Zichy Mihály és Munkácsy Mihály , a két híres festőművész. Az egyesület szervezi évente a Párizshoz közeli Yerres-ben a Rákóczi-emlékünnepségeket. A jelenleg Franciaországban élő magyarok együttes létszáma 40—45 ezer fő körül lehet, akik közül sokan Erdélyből és a Délvidékről emigráltak ide.

Látható a táblázaton a magyar diaszpóra történeti rétegződése az egyes országokban. Svájc, Nagy-Britannia, Svédország és Olaszország magyarságának túlnyomó része 1956 után kapott menedéket, míg a többi országokban a „régi” és az új emigráció tagjai majdnem azonos arányban élnek. Csehország 20 ezer főnyi magyarsága a háború utáni kényszeráttelepítések révén került a Felvidékről a Szudéta-vidékre, Prágába, valamint Cseh- és Morvaország más tájaira.

Európa minden országában élnek magyarok, még az olyan kis államokban is, mint például Monaco, Vatikán, San Marino, Liechtenstein vagy Andorra.

© Bethlen Gábor Alapítvány