magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Az ANYAORSZÁGI, HATÁRON TÚLI ÉS A KÜLHONI MAGYAROK (B. I.)
Ki a magyar? Mi a magyar?
Kiskáté a magyaroknak
Kik s ki népei vagyunk?
Hányan voltunk, hányan lettünk?
Honfitársak és nemzettársak
A határon túli magyarok
A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai
Magyar szórványok, szigetek, tömbök
A nyugati és tengerentúli magyarság
A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma
Magyarok a déli féltekén
Afrika
Ausztrália
Dél-Amerika
Amerikai Egyesült Államok (USA)
Kanada
Ázsia
Izrael
Nyugat-Európa magyarsága
A nyugat-európai magyarok lélekszáma, megoszlása
Európai magyar szervezetek és fórumok
A KÜLHONI MAGYAR DIASZPÓRA (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A nyugati és tengerentúli magyarság
A NYUGATI ÉS TENGERENTÚLI MAGYARSÁG Akisebbségben, szigetekben, szórványban élő nemzettársaink és anyanyelvünk védelmében 1925-ben írta Reményik Sándor erdélyi költő Templom és iskola című versét:
„Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!”
A magyar diaszpórában élők összefogása és hazai kapcsolatápolása céljából hozták létre 1938-ban a Magyarok Világszövetségét. Vásárhelyi Gyula Angliában élő bélyegművész tervezte meg a Magyar Posta által kiadott emlékbélyegetA költő e versével a románosítás során eltulajdonított, bezárásra ítélt iskolák és templomok megvédésére szólította a fenntartó közösséget. A vers azonban túlmutat e szándékon, s a hazától távol élő valamennyi külhoni magyarnak üzen. Üzenetét azok hallják meg, akiknek a magyarság érték és mérték az emberiség nagy családjában, akik tagjai akarnak maradni a magyar diaszpórának.

A diaszpóra görög szó, jelentése: ,szétszóródás’, ,szórvány’. Így nevezték az Izrael történelmének katasztrófájában elmenekült vagy elhurcolt és más népi és vallási közösségekben letelepült szórvány zsidóságot. E diaszpóra a hazátlanná vált, de vallásában, kultúrájában fennmaradt zsidó nemzet létének és Izrael újjászületésének záloga maradt.

A 20. század háborúi és nagyhatalmú politikusai a trianoni és a párizsi békediktátummal a magyarság közel egyharmadát úgy ítélték diaszpóralétre, hogy őseinek földjéről el sem mozdult. Egyötödét elűzték, elhurcolták, sokan kivándorlásra kényszerültek, vagy emigrációba menekültek. Ennek az idegen földre kivándorolt vagy menekült kétmillió magyar származású nemzettársunknak a fele már nem, illetve egy részük törve beszéli a magyar nyelvet.

Közismert, hogy a második világháborút követően újjáalakult Izrael polgárai közül a héber államnyelvet rendkívül kevesen beszélték, több millió embernek meg kellett tanulnia a nyelvet és az írást is, mert csak úgy vehettek részt a közéletben. Azoknak a külhoni magyaroknak, akik a magyar közéletben részt szeretnének venni, el kell sajátítaniuk a magyar nyelvet. A külhoni magyar iskolák léte ezért mindnyájunk számára létfontosságú. A magyar oktatás legtevékenyebb szervezői, a cserkészek az alábbiakban fogalmazták meg, hogy miért érdemes magyar iskolába járni, magyarul is tanulni:

MIÉRT ÉPPEN MAGYAR ISKOLÁBA?

New Brunswick (USA). A Magyar Iskola növendékei az 1990-es években— A magyar iskola a 21. század iskolája. — Az anyanyelvű oktatás a leghatékonyabb. — A magyar kultúra az európainak szerves része. — Aki több nyelven beszél, több kultúrát birtokol. — Tizenötmillió ember anyanyelve. — „Nyelvében él a nemzet!” — A kisebbség nyelve a hűség nyelve. — Szent István, Mátyás király, Széchenyi István is ezt a nyelvet beszélte. — Sok magyar Nobel-díjas is ezen a nyelven tanult. — Szüleink, nagyszüleink is ezen a nyelven tanultak. — Őseink szellemi örökségét meg kell őrizni, tovább kell adni!

A mai Magyarország határain túl élők közül a legrosszabb helyzete az oktatás terén a nyugati magyar diaszpórának van, ahol a gyerekeknek alig egytizede vehet részt szervezett magyar oktatásban (iskolai részképzés, heti 4—6 anyanyelvi óra, hétvégi — egyházi vagy cserkész — iskola, nyári anyanyelvi tábor stb.). Az iskolák, illetve az önkormányzatok csak egy-két országban (Finnország, Kanada, Svédország stb.) nyújtanak ösztönzést vagy támogatást a bevándoroltak anyanyelvi oktatásához. A magyar oktatás legfontosabb bázisai a nyugati diaszpórában az egyházközösségek és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, amelynek az ezredfordulón 70 csapata és 4000 cserkésze működött Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Ausztráliában. Ők magyar nevelést is kapnak. A nyugati szórvány magyar származású fiataljainak túlnyomó többsége azonban magyarul nem tanul, nem tud, asszimilálódik, legföljebb származástudatát őrzi — családi hatástól függően. A rendszerváltás utáni szabadabb légkörben s a gyakoribb hazautazások nyomán nő az óhazával való ismerkedés és a magyarul tanulás igénye.

A keleti és a Kárpát-medencei szórványosodó magyar közösségekben, ahol több mint egymillió honfitársunk él, szintén igen rossz a magyaroktatás helyzete. Becslések szerint e vidékeken a magyar diákok kétharmada nem tanulhat iskolájában magyarul (vagy magyarul is). Ide tartozik a Kárpátok keleti lábánál őshonosan élő százezer főnyi csángóság, akik a nyelvi diszkriminációt minden téren, még a templomban is elszenvedik. A szórványvidéken tanító pedagógusok és diákok mostoha körülmények között, megfelelő tankönyvek hiányában végzik munkájukat.

© Bethlen Gábor Alapítvány