magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Az ANYAORSZÁGI, HATÁRON TÚLI ÉS A KÜLHONI MAGYAROK (B. I.)
Ki a magyar? Mi a magyar?
Kiskáté a magyaroknak
Kik s ki népei vagyunk?
Hányan voltunk, hányan lettünk?
Honfitársak és nemzettársak
A határon túli magyarok
A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai
Magyar szórványok, szigetek, tömbök
A nyugati és tengerentúli magyarság
A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma
Magyarok a déli féltekén
Afrika
Ausztrália
Dél-Amerika
Amerikai Egyesült Államok (USA)
Kanada
Ázsia
Izrael
Nyugat-Európa magyarsága
A nyugat-európai magyarok lélekszáma, megoszlása
Európai magyar szervezetek és fórumok
A KÜLHONI MAGYAR DIASZPÓRA (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Az ANYAORSZÁGI, HATÁRON TÚLI ÉS A KÜLHONI MAGYAROK (B. I.)
Magyarország néprajzi tájtérképeA történelmi sorsfordulók nyomán Magyarország magyarok által benépesített területe és határai kisebb-nagyobb mértékben változtak. Különösen a XVI-XVIII. században, előbb a Török, majd az Osztrák Birodalom térhódítása: Erdély önállósítása, a maradék Magyar Királyság és a Török Hódoltság kialakítása, Magyarország államigazgatásának megosztása okozott súlyos problémákat. A három évszázadon keresztül húzódó egységesülési és függetlenségi harcok főként a magyar etnikumot sorvasztották, életerejét gyöngítették. A velünk együtt élő nemzetiségek viszonylag jobban fejlődhettek, folyamatos népi utánpótlást kaptak a Kárpáton túli, szomszédos román, szláv és germán közösségekből. Ezt a folyamatot tükrözik a Kárpát-medence történeti népességstatisztikai mutatói, amelyek szerint a magyarok száma és aránya a XV. század végén 4 millióra tehető és háromnegyed részét alkotta a medence népességének, ez két évszázad múlva a felére esett vissza.

Magyarország egyházi közigazgatási térképeA legsúlyosabb veszteség azonban az első világháborút lezáró békeszerződés nyomán érte nemzetünket, amikor trianoni békediktátum megalkotói, a győztes antanthatalmak képviselői az ország területének 67,3%-át, népességének 58,4%-át, erdeinek és ásványkincseinek nagy részét elvették és a környező országokhoz csatolták, megbontva a Kárpát-medence geológiai és vízrajzi egységét. Az elcsatolt területekkel együtt az új határokon túlra került a korabeli magyar népesség egyharmada, mintegy három és félmillió magyar nemzetiségű ember is, akik őshonosak voltak ott. Az elmúlt században alakult ki a magyar nemzet megosztott részeinek alábbi megnevezése:
    • Anyaországi magyaroknak nevezzük nemzetünk azon tagjait, akik a trianoni országba kerültek, a Magyar Köztársaságban élnek. 
    • Határon túli magyaroknak a magyar államtól a trianoni határokkal elcsatolt területeken, őshonos lakosként, szülőföldjükön élő honfitársainkat nevezzük. 
    • Külhoni magyaroknak azokat a nemzettársainkat nevezzük, akik Magyarországról és a Kárpát-medencéből — jobb életlehetőségeket keresve — önszántukból külföldre vándoroltak. Közéjük tartoznak az emigránsok is, akiket politikai nézeteik, vallási vagy nemzetiségi hovatartozásuk, a szabadságküzdelmekben vállalt szerepük miatt a hazából elüldöztek, vagy akik maguk és családjuk életét mentve elmenekültek, külföldre szöktek, s ott megtelepedtek.”

© Bethlen Gábor Alapítvány