magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Magyar művészet – építészet
Magyar képzőművészet – festők
Magyar képzőművészet – szobrászok
Magyar színházművészet
A magyar filmművészet
Magyar zenetörténet és folklór
Híres magyar zeneművészek
A magyar sportról az olimpiák tükrében
MAGYAR MŰVÉSZEK PANTEONJA (B.I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Magyar képzőművészet – festők
Az európai miniatúrafestészet kiemelkedő alkotása a 14. századi magyar Képes Krónika.

M. S. mester alkotása, a Vizitáció megeleveníti az újszövetség egyik részletét, a gyermekét váró Mária és Erzsébet találkozásátM. S. mester (16. század eleje) A középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Mindössze hat képe ismeretes, melyek a selmecbányai római katolikus templom főoltárát díszítették.

Barabás Miklós (Kézdimárkusfalva, 1810—Budapest, 1898) jelentős része volt abban, hogy Pest művészeti központtá vált. Ő volt az első, művészetéből megélni tudó festőnk, az arckép minden műfaját és technikáját kiválóan művelte. Szinte minden kiemelkedő kortársát megfestette, Széchenyi Istvánt, Kossuthot, Petőfit, Bemet stb. Jellemábrázoló készséget tükröző remekművei közül is kiemelkedik Liszt Ferenc és Bittó Istvánné arcképe. Tájképei az alföldi táj szépségének megkapó ábrázolását adják (Vásárra induló román család).

Ferenczy Károly: Márciusi estBenczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844—Dolány, 1920) a 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, Hunyadi László búcsúja c. történeti festményével 1866-ban nagy sikert aratott Pesten. További művei: II. Rákóczi Ferenc elfogatása, Vajk megkeresztelése (1875), Budavár visszavétele (1896). Halála után Dolányt (Nógrád megye) Benczúrfalvának nevezték el.

Ferenczy Károly (Bécs, 1862—Budapest, 1917) Az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere, a Ferenczy művészdinasztia tagja. Római, müncheni, párizsi tanulmányait követően stílusa sajátosan egyénivé fejlődött, amely egyben a nagybányai festőiskola vezéralakjává tette. (Hegyi beszéd, Három királyok, Józsefet eladják testvérei). Művészetét az impresszionista atmoszférateremtés és a lírai plain air jellemzi. (Gesztenyefák, Nyári reggel, Márciusi est, Nyár, Festőnő, Templom, Október, Napos délelőtt stb.) Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái vonzották (Akt zöld háttérrel, Akt vörös háttérrel, Pietŕ, Alvó cigányleány).

Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857— Técső, 1918) a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője a nagybányai művésztelep mestere. Máramarosi örmény családból származott. Münchenben festette 1885-ben Tengerihántás c. képét. 1896 nyarán Nagybányára vitte iskoláját, amely a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődését. Tájképei: Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal.

Hollósy Simon: TengerihántásMadarász Viktor (Csetnek, 1830— Budapest, 1917) Európa-szerte ismert magyar festő. Közhonvéd, majd hadnagy volt a szabadságharcban, művészetét mindvégig a nemzeti függetlenség eszméjének szentelte. Ezt tükrözik történelmi tárgyú képei: Kuruc és labanc, A bujdosó álma, Hunyadi László siratása, Zách Felicián, Zrínyi Ilona Munkács várában, Zrínyi ésFrangepán, Dobozi, Dózsa nép.

Mányoki Ádám (Szokolya, 1673 — Drezda, 1757) Korának legjelentősebb magyar festője. II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari festőjévé nevezte ki. A barokk arcképfestészet kiemelkedő tehetségű mestere. Korai művek közül kiemelkedik Önarcképe, II. Rákóczi Ferenc, illetve a Bercsényiné portré (1712).

Id. Markó Károly (Lőcse, 1791—Villa Alpeggi 1869) 1832-ben kikerült Itáliába, ahol a római-campagnai művészcsoport jelentős tagja lett. Fő művei:Naplemente, Olaszországi tájkép, Viharos tenger szivárvánnyal, A puszta, Campagnai táj, Tájkép aratókkal, Tivoli vidéke, Euridiké halála, Diana vadászata stb. Ezek egy részét honfitársai közadakozásából vásárolták meg 1861-ben a Magyar Nemzeti Galéria részére.

Id. Markó Károly: Tájkép aratókkalMunkácsy Mihály (Munkács, 1844—Endenich, 1900) 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Szamossy Elek festőművész magához vette, és rajzra, festészetre taníttatta. 1863 őszén vette fel a Munkácsy művésznevet. Bécsben festett Húsvéti locsolás c. képe Rubens-hatásokat tükröz. A Búsuló betyár a hazai hagyományokhoz igazodása miatt jelentős. Münchenben felvették az Akadémiára, ahol képeivel, az Árvízzel és a Vihar a pusztánnal elismerést vívott ki. Megfestette az Ásító inast, amely gazdag lélekrajzával jelezte fejlődése irányát. 1870-ben festette a párizsi Szalon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját. E korszak kritikai realista szemléletű, népi tárgyú művei a Részeges férfi hazatérése, a Tépéscsinálók, Párizsba költözése után: Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873); Zálogházban.

Párizsi korszakának műve, a Milton (1878) Európában és Amerikában is sikert hozott. Ezt követte a Krisztus Pilátus előtt s a Golgota megfestése. A millenniumi előkészületek jegyében készült Honfoglalás táblaképe. Egyéb művei: Rőzsehordó nő, Poros út, Kukoricás, Ecce Homo, Muffos arckép, Liszt Ferenc.

Rippl-Rónai József portréja kortársáról, Móricz ZsigmondrólPaál László (Zám, 1846—Charenton, 1879) A régi holland mesterek tanulmányozása felszabadító hatással volt művészetére. Munkácsy segítségével 1872-ben Franciaországba utazott és Barbizonban telepedett le. 1873-ban a bécsi világkiállításon Erdei út c. képével díjat nyert. Festészetének kizárólagos témája a táj. Kedvelt motívumai az erdei utak, a csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. A barbizoni festészet törekvéseihez kapcsolódik. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb festményei: Est a fontainebleau-i erdőben; Kazlak; Nyárfák, Békák mocsara; Pusztai táj; Erdő belseje; A berzovai út.

Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861—Kaposvár, 1937) Művészetét gazdag színvilág, bátran stilizáló vonaljáték, dekorativitás jellemzi. Párizsban 1889-től alakította ki saját formanyelvét, ekkor festette Nő fehérpettyes ruhában c. posztimpresszionista képét. Franciaországban alkotta ifjúkori fő műveit, az Ágyban fekvő nőt, az Öreganyámat, a Kuglizók c. dekoratív ritmusú képét (1892). 1904-ben az Amikor az ember visszaemlékezéseiből él c. művét már itthon festette. Kaposvár mellett, az ún. Rómavillában dolgozott. Fő műve ekkoriból az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett. A háború után alkotta nagy erejű íróportréit (Móricz, Babits, Szabó Lőrinc stb. és Önarcképét).

Székely Bertalan: II. Lajos király holttestének megtalálásaSzékely Bertalan (Kolozsvár, 1835—Budapest, 1910) A romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet képviselője. Fő művei: II. Lajos király holttestének megtalálása, Dobozy és hitvese, a Mohácsi vész, az Egri nők, V. László, Thököly búcsúja, Zrínyi kirohanása.

Szinyei Merse Pál (Szinye-Ujfalu, 1845—Jernye, 1920) Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látott friss vázlataiban. A következő években festette Szerelmespárját, a Majális vázlatait, mely 1873-ban öltött végleges formát. A feleségéről festett Lilaruhás nő (1874) és a Pacsirta c. kép kedvezőtlen bírálatot kapott, ami kedvét szegte. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét). Végre, az 1896-os kiállításon a Majális meghozta az átütő sikert. A nagybányai művészek előfutára.

Szinyei Merse Pál: PacsirtaZichy Mihály (Zala, 1827—Szentpétervár, 1906) A magyar romantikus grafika nagy alakja. Első jelentős műve, a Mentőcsónak c. festménye. Batthyány Lajos arcképének megfestésével (1849) hitet tett a szabadságharc mellett. 1853-ban a cár megrendelésére készült rajzsorozata, A gatsinai vadászat megszerezte számára Szentpéterváron az udvari művész rangot. 1874-ben Párizsban telepedett le, ahol részt vett a Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet munkájában. 1874-ben megfestette Erzsébet királyné koszorút helyez Deák ravatalára c. képét. A párizsi világkiállításra 1879-ben festett A rombolás géniuszának diadala c. festményét merész, antimilitarista mondanivalója miatt a francia hatóság kitiltotta a kiállításról. 1881-ben visszatért Szentpétervárra. Ezután főleg illusztrálással foglalkozott. Ebben a műfajban alkotta legjelentősebb műveit. Madách Imre Az ember tragédiájának és Arany János 24 balladájának illusztrációja fakszimilekiadásban jelent meg. Drámai erővel elevenítette megLermontov, Gogol, Puskin, Madách, Arany és Petőfi műveit, a grúz hőseposz, Rusztaveli Tigrisbőrös lovasát.

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja NázáretbenCsontváry Kosztka Tivadar (Kisszeben, 1853—Budapest, 1919) egyik legzseniálisabb festőnk. 1902-ben festette Selmecbánya látképe c. művét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Sétakocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház romja Taorminában c. több négyzetméteres tájképeit. Ekkor készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíció. Fő művének érzett legnagyobb méretű vászna, a Baalbek. 1907-ben a libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrushoz címűt. 1908-ban a Mária kútja c. kompozícióját és a Marokkói embert festette. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó műve, a Sétalovaglás a tengerparton. Kortársai nem értették meg művészetét. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott, lappangó skizofréniája elhatalmasodott rajta. Csak az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Vizionárius festészetét hatalmas kompozíciók, expresszionista hevület, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. A világ az 1958-as brüsszeli világkiállításon fedezte fel.

Aba Novák Vilmos (Budapest, 1894—Budapest, 1941) Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány színezésű piktúrájának kedvelt témája volt a vásár, a cirkusz világa. 1925-ben a Szinyei Társaság grafikai díját nyerte Savonarola c. rézkarcával. 1928-tól az ún. római iskola egyik jellegzetes képviselője volt. 1923-ban a páduai egyházművészeti kiállításon aranyérmet nyert. 1933-ban készült a jászszentandrási római katolikus templom freskója, 1936-ban a szegedi Hősök Kapuja, amelyet 1945 után a kommunista ideológusok lemeszeltettek, s csak a harmadik évezred elején állították helyre, csakúgy, mint a székesfehérvári Szt. István-mauzóleum freskóit. 1938-ban festette a városmajori templom freskóit is. Az 1936-os párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert. Nagy műveinek rekonstrukciója nyomán a közvélemény újra felfedezi zseniális művészetét.

Barcsay Jenő (Katona, 1900—Budapest, 1988) Erdélyi fejedelmi család leszármazottja, akire elementáris erővel hatott Cézanne festészete.

Rippl-Rónai József portréja kortársáról, Babits MihályrólA modern magyar művészet valamennyi alkotóját tanította alakrajzra. Egyénisége tanítványai körében fogalommá vált.

1929-től a főként Szentendréről és a környező tájról készített műveivel alakította ki sajátos stílusát, mely a konstruktivizmus egyfajta magyar változata. Jelentős egész pályáját végigkísérő grafikai tevékenysége is. Jellegzetes művei: Kíntornás; Munkáslány; Szentendre; Dombos táj; Önarckép; Ülő nő; Szentendrei templom kereszttel; Képarchitektúra; Szentendrei mozaikterv; Forma és tér; Fekete-fehér kompozíció.

Kondor Béla (Pestszentlőrinc, 1931—Budapest, 1972) Nagy átéléssel, szürrealisztikus képzelőerővel fejezte ki egy illúziót vesztett és illúzióktól menekvő nemzedék vágyát egy jobb világ iránt. A valós és látomásos motívumok sajátos szimbólumrendszerben ötvöződnek képein és verseiben, amelyek közül a Darázskirály (1963), a Szent Antal megkísértése, Az űrhajósok (1970), A szentek bevonulása (1972) a magyar művészetet reprezentáló legújabb kori alkotások közé tartoznak.


© Bethlen Gábor Alapítvány