magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Magyar művészet – építészet
Magyar képzőművészet – festők
Magyar képzőművészet – szobrászok
Magyar színházművészet
A magyar filmművészet
Magyar zenetörténet és folklór
Híres magyar zeneművészek
A magyar sportról az olimpiák tükrében
MAGYAR MŰVÉSZEK PANTEONJA (B.I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Magyar művészet – építészet
Brassó. A gótika végvára Európa e részén a Fekete templom, elõtérben a városházaA magyar építészet alkotásai a honalapítástól kezdve maradtak ránk. A kezdeti időkből főként templomok és várak maradtak fenn, később főúri kastélyokat, majd hasznos középületeket és szép lakóépületeket is hagytak ránk elődeink. A Kárpát-medencét jóval több háború és pusztítás érte, mint Európa nyugati felét, ezért nálunk viszonylag kevesebb középkori műemlék maradt fenn a régi korokból. A magyar templomépítészet a közép-európai hagyományokat követte, fölhasználva a római kor építészeti maradványait és a közeli Bizánc mintáit is. A 11— 12. századból fennmaradt katedrálisunk Pécsett a négytornyú dóm, melynek altemplomja a román korból való, de Székesfehérváron, Esztergomban, Veszprémben, Győrött, Vácott, Egerben, Jákon, Zsámbékon is találunk román kori vagy román stílusú templomokat. A középkori stílusok jegyeit viselik a 13—14. században épült katedrálisaink, amelyeket ma is láthatunk Gyulafehérváron, Budán, Pozsonyban, Kassán, Kolozsváron, Brassóban, illetve templomaink Jákon, Pannonhalmán, Sopronban, Zircen, Lőcsén, Bártfán, Garamszentbenedeken, Lébényben és Feldebrőn. A késő gótika és a kora reneszánsz stílus jegyében épültek a 15— 16. század olyan templomai, mint a Eger vára — 1617-ből származó rézkarconSzeged-alsóvárosi, a debreceni, a gyöngyösi, a budai Várbeli, a nagyvázsonyi. A kor templomépítészetének egyik remeke az 1507-ben fölépült esztergomi Bakócz-kápolna az esztergomi főszékesegyház részeként látható. A budai Vár felújított polgárházainak jelentős része szintén a korabeli építőmesterek jó ízlését, arányérzékét dicséri. Ebben az időszakban, a török elleni harcokra készülve már megépült váraink zöme, köztük: Esztergom, Visegrád, Buda, Pozsony, Eger, Munkács, Várad, Vajdahunyad, Lippa, Szigetvár, Sümeg, Sárvár, Kőszeg és a felföldi várak többsége is.

A török korból — a pusztító háborúk és a romok közepette — néhány jellegzetes török építészeti emlék is megmaradt, így például Egerben a minaret, Budán a Rudas fürdő, a Király fürdő, Gül Baba türbéje, Pécsett Gázi Khászim pasa dzsámija, Jakováli Hasszán dzsámija és mecsetje, Idrisz Baba türbéje.

Sárvár, a Nádasdyak vára maA 18. századra felerősödött az ellenreformáció, amely a magyar katolikus templomok nagyszabású építésének, illetve felújításának időszakát hozta magával. A magyarországi templomok többsége ma is a barokk stílus jegyeit hordozza. Ez az építészeti stílus kedvezett a világi építészetnek is. Kastélyok, paloták, vidéki udvarházak, szállodák, laktanyák sora épül a barokk jegyében, neves német és olasz mesterek közreműködésével. Ekkoriban épült föl a budai Országház, a volt Erdődypalota, a Zichy-kastély, a pesti Városháza, a gödöllői királyi kastély, a nagytétényi és a hatvani Grassalkovich-kastély, Egerben a Lyceum, Keszthelyen a Festetics-kastély és a Georgikon, Ráckevén pedig a törökverő Savoyai Jenő herceg híres kastélya. Fertődön az 1770—80-as években, versailles-i mintára készült a Haydn és Mozart által is látogatott pompás Esterházy-kastély. A 19. századtól a magyar építészet kiemelkedő alkotásai már jeles építőmesterek nevéhez fűződnek. A 20. század második felében pedig a népi hagyományokra figyelő, úgynevezett organikus magyar építészeti iskola újította meg a nemzeti építészetet. A 19—20. század nagy építészei közül néhányat e kis magyar panteonban bemutatunk.

A török idők emléke a dzsámi Pécs főterénPollack Mihály (Bécs, 1773—Pest, 1855) A magyar klasszicista építészet mestere. Pesten a Deák téri evangélikus templom, a Ludovika, a Festetics-villa, illetve a székesfehérvári megyeháza, az alcsúti és a dégi kastélyok. Fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837—46), az európai klasszicizmus egyik remeke.

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814—Budapest, 1891). A korabeli magyar eklektikus építészet kiválósága a fóti rk. templom, a parádi, a dobozi, a csurgói, a surányi, a lengyeltóti stb. kastélyok, Pesten a Bakáts téri templom, a Puskin utcai mágnáspaloták, az egykori Fővámpalota (ma a Közgazdaság-tudományi Egyetem központi épülete). Fő műve az Operaház (1875—84).

Hild József (Pest, 1789—Pest, 1867) Építőmester apja mellett tanul, majd külföldi tanulmányait követően mintegy ezer épületet, főként klasszicista polgári lakóházakat, palotákat épít a reformkori Pesten. Fő művei: az esztergomi főszékesegyház, az egri székesegyház, a Szent István-bazilika és a ceglédi református templom.

A Festetics-kastély Keszthelyen; legszebb épületeink közé tartozikSteindl Imre (Pest, 1839—Budapest, 1902) a reneszánsz és a gótika formavilágát eklektikusan ötvöző épületeiről nevezetes. Ő újította föl a historizáló Vajdahunyad várát, Kassa székesegyházát, a szegedi ferences templomot. Fő műve a neogótikus Országház (1883—1904), amely a világörökség része.

Lechner Ödön (Pest, 1845—Budapest, 1914) A keleti építészet elemeit a magyar népi építészet gazdag formakincsével ötvözte. A szecesszió építészetének világhírű iskolateremtő mestere. Legismertebb építészeti alkotásai: a kecskeméti városháza, Iparművészeti Múzeum, kőbányai plébániatemplom, Postatakarékpénztár. Schulek Frigyes (Pest, 1841—Balatonlelle, 1919) Nevéhez fűződik a jáki és a kisszebeni templom, a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom, valamint a lőcsei városháza felújítása és helyreállítása. Fő műve az 1903-ban felavatott Halászbástya, a világörökség része.

A magyar népi építészet mesterműve az őrségi parasztházHauszmann Alajos (Buda, 1847—Velence, 1926) Fő művei a neobarokk stílus jegyeit hordozzák: Igazságügyi palota, New York-palota. A budai Vár és a Műegyetem építkezéseiben is részt vett.

Kós Károly (Temesvár, 1883—Kolozsvár, 1977) Építész, író és grafikus, a népi szecesszió irányzat iskolateremtő mestere. A transzszilvanizmus fő képviselője, az Erdélyi Szépmíves Céh (1924) egyik alapítója. Könyveiben (Varjúvár, Erdély, Hármaskönyv, A székely nép építészete, Székely balladák…) az erdélyi magyarság megmaradásának útjait, esélyeit, történelmének értékeit tárja föl példaként az utókornak. Ő építette a zebegényi rk. templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, a kolozsvári Monostori úti ref. templomot, a kispesti Wekerle-telepet, a Városmajor utcai iskolát és a budapesti Állatkert pavilonépületeit.

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete előtt látjuk Arany János emlékszobrát, Stróbl Alajos alkotásátMakovecz Imre (Budapest, 1935) A magyar népi építészet hagyományait és a korszerű építészetet ötvözve, nemzetközileg elismert egyéni építészeti stílust teremtett. Templomot, művelődési házat, iskolát és más középületeket épített Csengeren, Sárospatakon, Siófokon, Jászkiséren, Dunaszerdahelyen, Pakson, Temesvárott, Százhalombattán, Makón és még nagyon sok településen. Híres munkája a sevillai világkiállítás Magyar pavilonja (1992). Egyike a Corvin-lánccal kitüntetetteknek.

Ópusztaszer, Erdők temploma. Csete György alkotása a természet és az ember harmonikus kapcsolatát sugalljaCsete György (Szentes, 1937) Az organikus építészet iskolateremtő mestere, egykor a pécsi alkotóműhely alapítója és vezetője. Hírnevét az 1960-as évek végén a vitatott paksi tulipános lakótelepi házak, a fiatal építészek műhelymunkája, „napházai”, templomai középületei alapozták meg. Az Ópusztaszeren épített Erdők temploma, a Világmagyarság hajléka és sok más épülete nyomán 1997-ben Kossuth-díjat, 1999-ben Magyar Örökség-díjat kapott.


© Bethlen Gábor Alapítvány