magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Népmese
Magyar népdalok
Erdő nincsen zöld ág nélkül
Hej, halászok, halászok
Weöres Sándor gyermekdalaiból
Szán megy el az ablakod alatt
Haragosi
Suttog a fenyves
Két vers a kuruc korból
Csinom Palkó
Zöld erdő harmatát
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Petőfi Sándor
János vitéz
A négyökrös szekér
Nemzeti dal
Arany János
Arany János: Toldi (részlet)
Családi kör
Rege a csodaszarvasról
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Ady Endre: Szent Margit legendája
József Attila: Perc
Versek az édesanyához
Petőfi Sándor: Füstbement terv
József Attila: Mama
Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
Dalok karácsonyra
Szent karácsony éjszakáján
Csanádi Imre: Karácsony fája
József Attila: Betlehemi királyok
Magyar irodalom 2. (A. J.)
Janus Pannonius: Pannonia dicsérete
Balassi Bálint: Egy katonaének
Csokonai Vitéz Mihály
A Reményhez
Petőfi Sándor
Szeptember végén
Egy gondolat bánt engemet
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Arany János: A walesi bárdok
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
Ady Endre
Szent Margit legendája
A föl-földobott kő
Utálatos, szerelmes nációm
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Babits Mihály: Hazám! Az igazi ország
Füst Milán: A magyarokhoz
József Attila: Bukj föl az árból
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Nagy László. Ki viszi át a szerelmet , Tűz
Ajánlott olvasmányok és filmek
MAGYAR IRODALOM (A. J.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Két vers a kuruc korból
A magyar történelem egyik legnehezebb korszaka az, amelyben a török hódítást az osztrák uralom váltotta fel. A magyarság nem nyugodott bele az újabb elnyomatásba. A 17. század végén és a 18. század elején több szabadságmozgalom is kibontakozott.

A kuruc név eredetileg keresztes katonát jelent. (Crux latinul kereszt.) A pogány törökökkel szembeni harcok idején terjedt el. A kurucok ellenfelei a labancok voltak. Nevüket loboncos hajviseletükről kapták.

A kuruc katonák dallal biztatták egymást és magukat a csatára, dallal ünnepelték győzelmüket, és dalban énekelték meg vereségüket. A csatára buzdító éneket csatadalnak, a vereségen búslakodó dalt kesergőnek nevezzük. A kuruc dalok a népköltészetbe tartoznak. Szerzőik ismeretlenek. Dallamukkal együtt őrizte meg őket a nép emlékezete.

A következőkben egy vidám csatadalt és egy kuruc kesergőt ismerhetünk meg.


© Bethlen Gábor Alapítvány