magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Népmese
Magyar népdalok
Erdő nincsen zöld ág nélkül
Hej, halászok, halászok
Weöres Sándor gyermekdalaiból
Szán megy el az ablakod alatt
Haragosi
Suttog a fenyves
Két vers a kuruc korból
Csinom Palkó
Zöld erdő harmatát
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Petőfi Sándor
János vitéz
A négyökrös szekér
Nemzeti dal
Arany János
Arany János: Toldi (részlet)
Családi kör
Rege a csodaszarvasról
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Ady Endre: Szent Margit legendája
József Attila: Perc
Versek az édesanyához
Petőfi Sándor: Füstbement terv
József Attila: Mama
Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
Dalok karácsonyra
Szent karácsony éjszakáján
Csanádi Imre: Karácsony fája
József Attila: Betlehemi királyok
Magyar irodalom 2. (A. J.)
Janus Pannonius: Pannonia dicsérete
Balassi Bálint: Egy katonaének
Csokonai Vitéz Mihály
A Reményhez
Petőfi Sándor
Szeptember végén
Egy gondolat bánt engemet
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Arany János: A walesi bárdok
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
Ady Endre
Szent Margit legendája
A föl-földobott kő
Utálatos, szerelmes nációm
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Babits Mihály: Hazám! Az igazi ország
Füst Milán: A magyarokhoz
József Attila: Bukj föl az árból
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Nagy László. Ki viszi át a szerelmet , Tűz
Ajánlott olvasmányok és filmek
MAGYAR IRODALOM (A. J.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő.
Télapó is már eljő.
Végire jár az esztendő,
cseng a fürge száncsengő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
elkel most a nagykendő.

Libben a tarka nagykendő,
húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
rászitál a hófelhő.
Csendül a fürge száncsengő,
véget ér az esztendő.
A Suttog a fenyves mondható Mikuláskor, karácsonykor.

Weöres Sándor egyszerre alkalmazza gyermekverseiben a hangsúlyos és az időmértékes ritmust. A hangsúlyos ütemezés a magyar nyelv sajátosságaihoz híven ad nyomatékot a szavaknak: a szó elejére esik a hangsúly. Az időmértékes verselés a rövid szótagok szaporázását és a hosszú szótagok elnyújtott hatását váltogatja. A magyar nyelv mindkét verselési módra alkalmas, de egyidejűleg csak a kiváló érzékű költők tudják használni a kétféle verselést (Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Ady Endre, Weöres Sándor, Csanádi Imre, Nagy László). Például:

Suttog a /  fenyves, /  zöld erdő

— U U /  — — /  — — /  —

Az ütemelválasztó jelek (/) egyszerre jelzik a verslábak és a hangsúlyos ütemek határát.


© Bethlen Gábor Alapítvány