magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Népmese
Magyar népdalok
Erdő nincsen zöld ág nélkül
Hej, halászok, halászok
Weöres Sándor gyermekdalaiból
Szán megy el az ablakod alatt
Haragosi
Suttog a fenyves
Két vers a kuruc korból
Csinom Palkó
Zöld erdő harmatát
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Petőfi Sándor
János vitéz
A négyökrös szekér
Nemzeti dal
Arany János
Arany János: Toldi (részlet)
Családi kör
Rege a csodaszarvasról
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Ady Endre: Szent Margit legendája
József Attila: Perc
Versek az édesanyához
Petőfi Sándor: Füstbement terv
József Attila: Mama
Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
Dalok karácsonyra
Szent karácsony éjszakáján
Csanádi Imre: Karácsony fája
József Attila: Betlehemi királyok
Magyar irodalom 2. (A. J.)
Janus Pannonius: Pannonia dicsérete
Balassi Bálint: Egy katonaének
Csokonai Vitéz Mihály
A Reményhez
Petőfi Sándor
Szeptember végén
Egy gondolat bánt engemet
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Arany János: A walesi bárdok
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
Ady Endre
Szent Margit legendája
A föl-földobott kő
Utálatos, szerelmes nációm
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Babits Mihály: Hazám! Az igazi ország
Füst Milán: A magyarokhoz
József Attila: Bukj föl az árból
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Nagy László. Ki viszi át a szerelmet , Tűz
Ajánlott olvasmányok és filmek
MAGYAR IRODALOM (A. J.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Móricz Zsigmond (1879—1942) a Tiszántúlon született egy kis faluban. Pályája országjáró riporter ként indul, megismeri a magyar vidék urait és szegényeit, osztozik a feltörekvő falusi szegénységből jött értelmiségiek sorsában. A Nyugat című folyóiratban megjelent novellájával, A hét krajcár ral vált egy csapásra híres íróvá. Ady Endre versben köszöntötte, és szövetségesének tekintette társadalmi harcaiban. Realista — valószerűségre törekvő — regényeiben, novelláiban átfogó képet ad a magyar társadalomról. A 17. század elején, Báthori Gábor és Bethlen Gábor fejedelemsége idején játszódó történelmi regénytrilógiája, az Erdély a magyarság sorskérdéseit elemzi. Az első világháborúval szemben haditudósításokkal és megrázó igazmondással fejezi ki tiltakozását. A harmincas-negyvenes években indult népi írók szellemi vezetőjüknek vallják.

A Légy jó mindhalálig Molnár Ferenc regénye, A Pál utcai fiúk mellett a legismertebb magyar ifjúsági regény. A debreceni kollégium szegény sorból jött, kitűnő tanulójának nagy erkölcsi próbája ez a mű. Megmutatja, hogy a romlott felnőttek tetszésük szerint sodorhatják bajba a naiv, jóra törekvő és értékes gyermeket, de tartását akkor sem törhetik meg, ha lelkében megsebzik. A regény a jóság, a tiszta emberség eszményét mutatja fel, melyet a túlerő sem győzhet le.

A főhősnek, Nyilas Misinek elszegényedett ács az apja. A gyermek rajongva szereti édesanyját. A debreceni kollégiumban tanul, és társai közül kiemelkedik képességeivel. Író szeretne lenni, hogy javítani tudjon a világon. Amikor elfogadhatatlan helyzetbe kerül, édesapja a sárospataki kollégiumba íratja át. Mindez megegyezik a tizenegy-tizenkét éves Móricz életrajzával. A regény mégsem önéletrajzi regény: személyes emlékei alapján elképzelt eseményeket beszél el.

Nyilas Misi kitűnő tanuló. Házitanítóként teremti elő a pénzt, amely tanulásához szükséges — így segíti szüleit. A felnőttek gonoszságával szemben gyámoltalan, nem tudja magát megvédeni. Csak a véletlenül kipattanó igazság, néhány felnőtt jóindulata és a szülői szeretet révén menekül meg a lopás, csalás igazságtalan vádjától, a nyertes sorsjegy (reskontó) elsikkasztásától, amit a tettes a nyakába akar varrni. Végül önként hagyja el a kollégiumot: nem akar ott élni, ahol az embert igazságtalanul meghurcolhatják.

© Bethlen Gábor Alapítvány