magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Népmese
Magyar népdalok
Erdő nincsen zöld ág nélkül
Hej, halászok, halászok
Weöres Sándor gyermekdalaiból
Szán megy el az ablakod alatt
Haragosi
Suttog a fenyves
Két vers a kuruc korból
Csinom Palkó
Zöld erdő harmatát
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Petőfi Sándor
János vitéz
A négyökrös szekér
Nemzeti dal
Arany János
Arany János: Toldi (részlet)
Családi kör
Rege a csodaszarvasról
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Ady Endre: Szent Margit legendája
József Attila: Perc
Versek az édesanyához
Petőfi Sándor: Füstbement terv
József Attila: Mama
Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
Dalok karácsonyra
Szent karácsony éjszakáján
Csanádi Imre: Karácsony fája
József Attila: Betlehemi királyok
Magyar irodalom 2. (A. J.)
Janus Pannonius: Pannonia dicsérete
Balassi Bálint: Egy katonaének
Csokonai Vitéz Mihály
A Reményhez
Petőfi Sándor
Szeptember végén
Egy gondolat bánt engemet
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Arany János: A walesi bárdok
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
Ady Endre
Szent Margit legendája
A föl-földobott kő
Utálatos, szerelmes nációm
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Babits Mihály: Hazám! Az igazi ország
Füst Milán: A magyarokhoz
József Attila: Bukj föl az árból
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Nagy László. Ki viszi át a szerelmet , Tűz
Ajánlott olvasmányok és filmek
MAGYAR IRODALOM (A. J.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Sopron, a „leghűségesebb város”Jókai Mór A kőszívű ember fiai című könyve regény. A regény az epikai műnembe tartozó, terjedelmes műfaj, sok szereplővel. Formája próza. Leíró, elbeszélő, elmélkedő és párbeszédes részek váltakoznak benne. A múltban lezajló történet hosszú időt ölel fel. Cselekménye több szálon futhat. A hősök jelleme fejlődésükben bontakozik ki.

Jókai Mór (1825—1904) mindmáig a legolvasottabb magyar író. A romantikus regényírás kiemelkedő képviselője. Mintegy száz regényt írt. Ezek jelentős része történelmi regény.

A romantika 19. századi irányzat és stílus. A romantikus regényt fordulatokban gazdag meseszövés jellemzi. Nagy ellentéteket és szélsőséges érzelmeket mutat be a jó és a rossz harcában. Eszményien jó és végletesen gonosz alakokat állít szembe egymással. A romantikus író szívesen fordul a múltba történelmi témákért. Tanulságokkal szolgál a régiek sikereiből és bukásaiból, példás és taszító alakokat elevenít meg a nemzeti múltból.

Jókai kedveli a változatos helyszíneket, az érdekes embertípusokat. Szívesen vonultat fel olyan hősöket, akikkel együttérzünk, mert mély érzésűek, becsületesek és kiválóan harcolnak nemes ügyekért: a hazáért, a szabadságért. Magyarország megújulása és polgári nemzetté szerveződése, a reformkor (1825—1848) eszméi tükröződnek Jókai műveiben, melyeket a szabadságharc bukása után is következetesen képviselt. A kőszívű ember fiai a szabadságharc történetét beszéli el egy család történetébe szőve.

A regényben a hazafiság egyet jelent az erkölcsi jósággal. Jókai hazaszeretete sosem kirekesztő, hanem befogadó. Akik a magyarok szabadságáért és függetlenségéért harcolnak, azok nála mindig az emberiség általánosan elfogadott erkölcseit képviselik. Az ellenség vagy erkölcstelen, vagy megtévedt ember, aki a javulás útjára lépve fölismeri, hogy a magyarok szabadsága ellen tenni vétek. A haza ügye azonban sosem szentesít bűnöket. Jókai mindig igazságosan, emberségesen gondolkodik.

Jókai művei ma is olvasmányosak, de ma már utána kell nézni egy-egy idegen kifejezésének. Korában a művelt magyarok sok latin szót használtak, s a magyarról olykor franciára, németre váltottak. A hivatalok és a hadsereg nyelve német volt, s az író ezt érzékelteti olvasóival. Ezzel együtt példásan szép magyarsággal fejezte ki magát, s a mai olvasók is élvezetesnek tartják nyelvezetét. Mestere a leírásnak és a párbeszédnek: a megszólalókat beszédmódjukkal éppúgy jellemzi, mint cselekedeteikkel.

Jókai 1868-ban, egy évvel a kiegyezés után jelentette meg regényét. A mű a magyar nemzet függetlenségi harcát mutatja be az osztrák császár seregei ellen. A kiegyezés hangulatában idézte fel a 20 évvel korábbi eseményeket.

A regény a reformkor utolsó éveiben kezdődik, a cselekmény nagy része a 48—49-es forradalom és függetlenségi harc idején játszódik, s Haynau rémuralma idején ér véget. Az olvasó tanúja lehet a pestit csak néhány nappal megelőző bécsi forradalomnak, mely 1848 októberéig tart. Elvezet az író a szabadságharc csatahelyeire (királyerdei, isaszegi győzelem, vereség Kassánál, Buda bevétele), tanúi lehetünk a világosi fegyverletételnek. A hősök magánélete a történelmi események által meghatározva alakul.

1. ELŐZMÉNYEK

A regény egy végrendelettel kezdődik. A haldokló főúr, Baradlay Kázmér úgy rendelkezik feleségének, hogy a család mindenben az ő akaratát kövesse. Ödönt az osztrák császári hatalom hű politikusának szánja. Richárdtól, a huszártiszttől azt várja, hogy a császár szolgálatában hősi halálával pecsételje meg a Baradlayak alattvalói hűségét. Jenőnek fényes karriert kíván: tekintélyes, gazdag bécsi lányt vegyen el, akivel családilag is Ausztriához köti a családot. Özvegyéről úgy rendelkezik, hogy menjen feleségül császárhű barátjához, Rideghváryhoz. Az özvegy megfogadja, hogy mindenben ellenszegül férje végrendeletének.

2. KIBONTAKOZÁS

A Baradlay fiúk hazatérése. Mindhárom Baradlay fiú külföldön tartózkodik. Édesanyjuk úgy kívánja, hogy mindnyájan térjenek haza: szükség van rájuk a hazai megújulás mozgalmaiban.

Először Ödön tér haza Oroszországból. Útja bővelkedik a veszélyekben. Megküzd a szibériai tél viszontagságaival. Farkaskalandja a mű egyik legizgalmasabb része, s szép példája a barátságnak, melyért kölcsönösen kockáztatják életüket az orosz Leoninnal.

Richárd történetét a szabadságharc idején külföldön szolgáló magyar huszárcsapatok döntéskényszerét felidézve formálta meg az író. A felkelés hírére egymás után szöktek haza a magyar huszárcsapatok. (Ekkor vált híressé például Lenkey János huszárszázada.) Édesanyja hívására Richárd kalandok sorozatában vezeti haza embereit.

Jenő igazi bécsi polgárrá vedlett át. Szerelme a számító, csalfa Alfonsine iránt szívét is Bécshez köti. Baradlayné erélyes föllépése és a bécsi forradalom elrettentő hatása kell ahhoz, hogy ő is hazatérjen.

3. A SZABADSÁGHARC

Ödön és Richárd sorsa a szabadságharc csatáiban formálódik. Baradlayné kórházban szolgálja hazáját. Jenő nem vesz részt a küzdelmekben.

A regénynek ebben a részében egymást követik a csataleírások. A történelem veszi át a szerepet az események irányításában. Richárd párbajban legyőzi régi ellenfelét, Palvicz Ottót. Vállalja, hogy megkeresi Ottó gyermekét, akit haldokló ellenfele rábízott. Buda ostromában Ödön is, Richárd is részt vesz: a köztük támadt nézeteltérést „forradalmi párbajban” döntik el: azért versengenek, hogy melyikük tűzi ki előbb a magyar zászlót az ostromlott Buda várára.

A másik oldalon látjuk Rideghváryt, aki „muszkavezetőként” az orosz cári csapatokat Magyarországra vezeti. Megismerjük a bécsi Plankenhorst-ház cselszövő nőalakjait, veszélyes intrikáik kudarcát. Látjuk végül a túlerő győzelmét a magyar nemzeten, az önkényuralom bosszúját. Ez a regény legszomorúbb fejezete.

4. MEGOLDÁS

A regény végére a végrendelet mindenben a visszájára fordul. A Baradlay-fiúk közül ketten szembefordultak apjuk akaratával, s önfeláldozóan harcoltak az osztrák birodalom ellen. Jenő követné az apai elveket de benne is a nemeslelkűség kerekedik felül. Amikor az önkényuralmi törvényszék elé kerül, nevét (németesen Eugen) perbe fogott bátyja, Ödön (Edmund) nevére cseréli, s vállalja a halálos ítéletet, amelyet a bírák Ödönnek szántak. Ödön megtérhet családjához.

Richárd sorsa szerencsésen alakul: a történet végén elveszi szerelmét, Editet, s a Plankenhorst-vagyon — Palvicz Ottó reábízott gyermeke révén — az ő családjára száll. A bosszúálló, intrikus bécsi hölgy, Alfonsine (alfonzin) nem nyer a magyar szabadság vérbe fojtásán: kórházban tengődve morzsolja le további életét.

A romantikus regényekre jellemző, hogy nagy ellentétek feszülnek az egymással szemben álló jellemek között. Baradlay Kázmér „kőszívű” ember, a történet kezdetén fennálló császári hatalom föltétlen híve, akárcsak végrendeletének végrehajtója, Rideghváry. Velük szemben Baradlaynét a mély anyai szeretet és a hazafias érzés fűti. Ő az, aki a szeretet erejével szembeszáll a számító Alphonsine-nal is. Ő veszi védőszárnya alá Richárd szerelmét, a hányatott sorsú Editet, s ő menti meg Jenőt attól, hogy árulóvá legyen.

Ödön és Richárd útja párhuzamot mutat: mindketten a hazát szolgálják kiváló képességeikkel, míg ellenfeleik rossz ügyet szolgálnak: a Habsburg elnyomók és orosz cári szövetségeseik érdekeit.

Jókai műveiben mindig érződik a nemzetnevelő szándék. A kiegyezés korában azt az érzést kívánta megerősíteni a magyarokban, hogy a szabadságharc jó ügyért folyt. A harctéren megverhették a magyar seregeket, de szabadságszeretetében nem ingathatták meg a népet. Jókai abban a tudatban írta regényét, hogy a nemzet Deák Ferenc és Andrássy Gyula vezetésével a tárgyalóasztalnál megegyezésre tudta kényszeríteni az osztrák uralkodóházat. Vitatható, hogy csakugyan nyert-e a magyarság Ferenc József császár magyar királlyá koronázásával (később ő sodorta bele nemzetünket az első világháborúba). Hibáztathatók vezetőink is, amiért az ország idegen ajkú kisebbségeire nem terjesztették ki az osztrákoktól kicsikart jogokat. A magyarok így is megmutatták Európa zsarnokainak, hogy „nem engednek a negyvennyolcból”.

A regény nemcsak Jókai hazafias érzéseit, hanem polgári demokratikus nézeteit is kifejezi: a honvédseregben tiszt és közlegény közt demokratikus jogegyenlőség uralkodik. Demokratikus abban is, ahogy a nők szabad akaratát, párválasztáshoz való jogát kezeli. A nemzeti szabadság gondolata a haladással, a polgárosodással és az egyén megbecsülésével együtt van jelen Jókainál. A diplomáciai feladatait tehetséggel ellátó Ödön példája is mutatja, hogy az író nem a konzervatív oldalon áll, hanem Magyarország megújulását kívánja. A bécsi forradalomban látjuk, nézetei Európa más országaira is kiterjednek. Jókai nem osztrákellenes, hanem a Szent Szövetség ellenfele.

© Bethlen Gábor Alapítvány