magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Népmese
Magyar népdalok
Erdő nincsen zöld ág nélkül
Hej, halászok, halászok
Weöres Sándor gyermekdalaiból
Szán megy el az ablakod alatt
Haragosi
Suttog a fenyves
Két vers a kuruc korból
Csinom Palkó
Zöld erdő harmatát
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Petőfi Sándor
János vitéz
A négyökrös szekér
Nemzeti dal
Arany János
Arany János: Toldi (részlet)
Családi kör
Rege a csodaszarvasról
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Ady Endre: Szent Margit legendája
József Attila: Perc
Versek az édesanyához
Petőfi Sándor: Füstbement terv
József Attila: Mama
Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
Dalok karácsonyra
Szent karácsony éjszakáján
Csanádi Imre: Karácsony fája
József Attila: Betlehemi királyok
Magyar irodalom 2. (A. J.)
Janus Pannonius: Pannonia dicsérete
Balassi Bálint: Egy katonaének
Csokonai Vitéz Mihály
A Reményhez
Petőfi Sándor
Szeptember végén
Egy gondolat bánt engemet
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Arany János: A walesi bárdok
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
Ady Endre
Szent Margit legendája
A föl-földobott kő
Utálatos, szerelmes nációm
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Babits Mihály: Hazám! Az igazi ország
Füst Milán: A magyarokhoz
József Attila: Bukj föl az árból
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Nagy László. Ki viszi át a szerelmet , Tűz
Ajánlott olvasmányok és filmek
MAGYAR IRODALOM (A. J.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Janus Pannonius: Pannonia dicsérete
Janus Pannonius (1434—1472)
PANNÓNIA DICSÉRETE

Eddig Itália1 földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia2 is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem3 egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

(Berczeli Anzelm Károly fordítása)
Mátyás király udvarában latin nyelven írtak a magyar költők. Ahogy ez akkoriban szokás volt a művelt világban, a korszak legkiválóbb költője a nevét is latinosan írta: a Janus Pannonius nevet vette föl, ami annyi, mint „Pannóniai János”.

A király könyvtára messze földön híres volt. A kézzel írt és festett, majd a könyvnyomtatás feltalálása után nyomtatott könyveit a királyról (Corvin Mátyás) corvináknak nevezték.

Mátyás király idejében latinul írtak a költők. Ismereteink szerint magyarul csak a népdalok terjedtek a 15. században. Ez a vers műfordítás: a 20. században élt költő fordította magyarra.

Janus Pannonius (eredeti nevén Csezmiczei János) Mátyás udvarában élt. Itáliában tanult. Nagyon fiatalon lett költővé. Verseit Európa több királyi udvarában ismerték. Mindmáig a legismertebb magyar költők közé tartozik. Ennek egyik oka, hogy a latin nyelvet lényegesen több országban ismerik, mint a magyart. Másik oka az, hogy Janus Pannonius nagy művésze volt a latin nyelvnek. Egyik fordítója, Csorba Győző szerint a latin szövegeken is érződik a magyar észjárás: a költő magyarul gondolkodott, és latinra fordította gondolatait. Ezért úgy kell tolmácsolni, mintha egy latinra fordított magyar verset visszafordítanánk magyarra.

Janus Pannonius öntudattal vallja, hogy a magyar föld már az ő könyveiről és verseiről is híres. Ez nem túlzás, mert költészetét Európa-szerte elismerték.

A vers formája epigramma. Az epigramma rövid, magvas gondolatot tartalmazó vers. Az ókori görög és római költészetből származó műfaj. Formája szerint időmértékes verselésű, melynek lényege a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása.

Két részből áll: egy előkészítő részből és a csattanóból.


Jegyzetek:

1 Itália: a mai Olaszország területe
2 Pannónia: Magyarország latin neve (eredetileg a Dunántúl, mely valamikor a Római Birodalom része volt)
3 szellemem (itt): hírnevem

© Bethlen Gábor Alapítvány