magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Népmese
Magyar népdalok
Erdő nincsen zöld ág nélkül
Hej, halászok, halászok
Weöres Sándor gyermekdalaiból
Szán megy el az ablakod alatt
Haragosi
Suttog a fenyves
Két vers a kuruc korból
Csinom Palkó
Zöld erdő harmatát
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Petőfi Sándor
János vitéz
A négyökrös szekér
Nemzeti dal
Arany János
Arany János: Toldi (részlet)
Családi kör
Rege a csodaszarvasról
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Ady Endre: Szent Margit legendája
József Attila: Perc
Versek az édesanyához
Petőfi Sándor: Füstbement terv
József Attila: Mama
Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
Dalok karácsonyra
Szent karácsony éjszakáján
Csanádi Imre: Karácsony fája
József Attila: Betlehemi királyok
Magyar irodalom 2. (A. J.)
Janus Pannonius: Pannonia dicsérete
Balassi Bálint: Egy katonaének
Csokonai Vitéz Mihály
A Reményhez
Petőfi Sándor
Szeptember végén
Egy gondolat bánt engemet
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Arany János: A walesi bárdok
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
Ady Endre
Szent Margit legendája
A föl-földobott kő
Utálatos, szerelmes nációm
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Babits Mihály: Hazám! Az igazi ország
Füst Milán: A magyarokhoz
József Attila: Bukj föl az árból
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Nagy László. Ki viszi át a szerelmet , Tűz
Ajánlott olvasmányok és filmek
MAGYAR IRODALOM (A. J.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Magyar népdalok
Nyelvjárási térképA népdalokat aszerint csoportosítják, hogy miről szólnak: szerelemről, szegénységről, lakodalmi vigasságról, a katonaéletről, munkáról, bujdosásról vagy egyszerűen a szomorúságról. Ez a dal kesergő, melyben a bánat a magányosságból és a szegénységből fakad. A kesergő a szomorúság kidalolásával ad könnyebbséget a szívnek. Közel áll a bujdosóénekekhez, hiszen az elbujdosás gondolatát is fölveti.



KÖLTŐI KÉPEK

A vers első két sora párhuzamot villant fel: ahogy erdő nincs zöld ág nélkül, úgy a daloló szíve sincs bánat nélkül. A hasonlítás szavai (úgy, olyan, mint stb.) elmaradnak a versből, mely ezáltal még tömörebb és sejtelmesebb lesz.

Mindhárom versszak párhuzamokkal szemlélteti az éneklő érzéseit. A második versszak hasonlatában az emberi érzés, a bánat egybeolvad a határtalan éggel, s így végtelenné fokozódik. A hasonlításnak az ilyen összeolvadt formáját nevezzük metaforának, összevont hasonlatnak.



NÉPNYELV

A mai nyelvtől eltérő szóhasználat (vóna — volna; kőcsön — kölcsön) a falusi emberek tájnyelvét, tájszólását őrzi.

Minden magyar tájnak megvan a jellegzetes nyelvjárása, tájszólása; más-más az ejtésmódja, néha a szókincse is. A magyar nyelv egységes, minden tájszólás beszélői értik egymást. Csupán árnyalatokban térnek el egymástól a nyelvjárások. Más a dunántúli tájszólás, mint a kelet-magyarországi, és ezen belül a Dunántúlon is eltér a Vas megyei nyelvjárás a Fejér megyeitől, ahogy a Szeged vidéki is különbözik a debrecenitől, és így tovább. Minden vidék nyelvjárása a közös anyanyelv egy-egy nélkülözhetetlen árnyalatát őrzi.

© Bethlen Gábor Alapítvány