magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE (A. J.)
Jövevényszavaink
Az első összefüggő magyar nyelvű írásos emlékek
Reformáció és ellenreformáció
Reneszánsz és barokk
Felvilágosodás és nyelvújítás
Reformkor
Irodalmi nyelvünk megszilárdulása
Névtelen és híres nyelvművelők
Magyar nyelvismeret (A. J.)
Beszéd és írás; hangok és betűk
A magyar ábécé
Mi különbözteti meg a magyar nyelvet a többi nyelvtől?
Nyelvünk és a költői formák
Köznyelv és nyelvjárások
A magyar nyelv helye a földkerekségen
MAGYAR NYELVISMERET (A.J.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Reformkor
Felkarolta a nyelvújítás ügyét a harmincas években kibontakozó reformkor tudományos élete is. A Széchenyi István által megalapított Magyar Tudományos Akadémia nagyszótárai már tartalmazták a nyelvújítók szavait, s figyelmük a népnyelvre is kiterjedt. A szókincs bővülését szolgálták műveikkel a reformkor költői, köztük a tudományos munkában részt vevő Vörösmarty Mihály is. A negyvenes években az ő támogatásával indult és ívelt magasra a kor két ikercsillaga, Petőfi Sándor és Arany János költői pályája. Ők már a nyelvújítás után megszilárdult magyar nyelv birtokában láthattak munkához. Olyan műveket alkottak, amelyek már nemcsak a kiváltságosoknak szóltak. Petőfi dalköltészete és elbeszélő költeménye, a János vitéz éppúgy meghódította a falvak és városok népét, mint Arany János nagy műve, a Toldi.


© Bethlen Gábor Alapítvány