magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE (A. J.)
Jövevényszavaink
Az első összefüggő magyar nyelvű írásos emlékek
Reformáció és ellenreformáció
Reneszánsz és barokk
Felvilágosodás és nyelvújítás
Reformkor
Irodalmi nyelvünk megszilárdulása
Névtelen és híres nyelvművelők
Magyar nyelvismeret (A. J.)
Beszéd és írás; hangok és betűk
A magyar ábécé
Mi különbözteti meg a magyar nyelvet a többi nyelvtől?
Nyelvünk és a költői formák
Köznyelv és nyelvjárások
A magyar nyelv helye a földkerekségen
MAGYAR NYELVISMERET (A.J.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A magyar ábécé
Az alábbi felsorolás szemlélteti a magyar beszéd hangjait és a magyar írás betűit.

A magyar nyelvnek 39 hangja van:

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs. Ez összeszámolva 40, de a ly és a j a köznyelvben azonosan hangzik, ezért beszélhetünk 39-ről.

A magyar írásban a következő 44 betűt használjuk: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, z, zs, x, y.

A betűknek ezt a sorrendjét ábécének nevezzük.

Sajátos írásmód

A magyarban a mássalhangzók és a magánhangzók írásmódja részben eltér a többi nyelvétől.

Kétjegyű mássalhangzók

Számos mássalhangzót két mássalhangzó egybeírásával jelölünk. Ezeket kétjegyű mássalhangzóknak nevezzük. (A dzs háromjegyű). Írásmódjuk: cs, dz, dzs, gy, ly, ny, sz, ty, zs. Ilyen hangok más nyelvekben is előfordulnak, de ez az írásmód a magyarra jellemző.

Az angolban pl. nincs külön betű a gy hang jelölésére, de pl. a during szóban (jelentése: alatt, közben) a mi gy hangunkhoz hasonló hallatszik. A szláv nyelvekben is d-ből képezik „lágyítással” a gy hangot.

A magyar ly (el-ipszilon) betű kiejtése csupán Magyarország északi részén, a palóc nyelvjárásban különbözik a j-től. Az ly írásbeli használatának főleg nyelvtörténeti oka van: régen nyelvünkben általános volt a mai palóc ly hang. Ma már csak a hagyomány kedvéért használjuk. Az így írt szavak helyesírását (pl. golyó, folyó, gerely, osztály, gulya, pálya, gólya, sirály, ölyv stb.) gyakorlás útján sajátíthatjuk el.

Rövid és hosszú magánhangzók

A magyar írásmód jellegzetességei közé tartoznak a magánhangzók ékezetei. Az ékezésnek a magánhangzók minőségi és mennyiségi megkülönböztetésében van jelentősége. A minőségi eltérés a képzés helyében és módjában mutatkozik, a mennyiségi különbség pedig a kiejtés időtartamában.

Az á a képzés helyében és módjában is, a kiejtés időtartamában is különbözik az a hangtól, akárcsak az é az e-től. Az í csak időtartamában tér el az i-től. Az o és az ó, az ö, és az ő, az u és az ú, valamint az ü és az ű hangok szintén csak a kiejtés időtartamában mutatnak eltérést.

Rövid és hosszú mássalhangzók

A magyarban gyakran találkozunk hosszú (kettőzött) mássalhangzókkal. Ezek a hang kiejtésének hosszabb időtartamát jelzik.

Példa Arany János Toldi című elbeszélő költeményéből: „Jaj! eszem a lelked, beh jó, hogy meglellek, / Harmadnapja már, hogy mindenütt kereslek; / Tűvé tettem érted ezt a tenger rétet, / Sose hittem, hogy meglássalak ma téged.”

Ha a hosszú mássalhangzó kétjegyű, akkor írásban az első hangzót kettőzzük meg, például: reccsen, eddzed, eggyé, gally, szunnyad, fütty, ésszel, rizzsel. A hosszú és kétjegyű mássalhangzókat úgy választjuk el, hogy a sor végén is, a következő sor elején is leírjuk a kétjegyű mássalhangzó rövid változatát: recs-csen; edz-dzed; egy-gyé stb.

© Bethlen Gábor Alapítvány