magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

„Árpád jöve magyar néppel”
„A magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket”
Az államalapító Szent István
A Szent lovagkirály
A középkori Magyarország első fénykora
Magyarország pusztulása és a második országalapítás
Szentekkel ékes Pannónia
Az utolsó aranyágacska
Az Árpádok utódai: Anjouk a magyar trónon
Zsigmond, a diplomata uralkodó
A törökverő Hunyadi János
A magyar középkor utolsó nagy uralkodója: Hunyadi Mátyás
A Jagellók kora
Az egységes magyar állam bukása: Mohács
A három részre szakadt Magyarország
A hitújítás Magyarországon
A tizenötéves háború és a Bocskai-felkelés
Erdély aranykora
A királyi Magyarország
Katolikus megújulás és ellenreformáció
A török kiűzése és az új ország
A Rákóczi-szabadságharc
Királynő a magyar trónon
A „kalapos király” és a napóleoni háborúk kora
A reformok kora
„Száz vasutat, ezeret!”
Forradalom Pesten
A szabadságharc
Önkény és kiegyezés
A dualizmus kora
Az ezredévtől a világháborúig
A világ lángba borul
Forrongó Magyarország
A trianoni béke és az ország talpra állása
Felemelkedés – de milyen áron?
A második világégés
Demokráciától a diktatúráig
A diktatúra évei
Amikor a világ Magyarországra figyelt
Terror és restauráció
Az új demokrácia születésének első évtizede
MAGYAR TÖRTÉNELEM (H. P.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Felemelkedés – de milyen áron?
A közigazgatás 1941-ben1929. október 24-én New Yorkban a tőzsdén a részvények árai zuhanni kezdtek. Kitört a világtörténelem addig legnagyobb gazdasági válsága. A gazdasági összeomlás következményei hamarosan Magyarországon is éreztetni kezdték hatásukat. Ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliek száma. A miniszterelnök, Bethlen István lemondott. Utódjául barátját, Károlyi Gyula grófot javasolta. Az emberek nyomorát és elkeseredését a betiltott kommunista párt igyekezett kihasználni. Tüntetéseket, sztrájkokat szerveztek. Az ország vezetése tartott egy újabb forradalomtól. Bevezették a rögtönítélő bíráskodást (statárium). Két kommunista vezetőt — Sallai Imrét és Fürst Sándort — letartóztattak és kivégeztek.

1932 őszén a kormány élére Gömbös Gyula került. Az új miniszterelnök 95 pontos „nemzeti munkatervben” határozta meg az ország talpraállításának tervét. Sokan úgy gondolták, hogy Gömbös Bethlen István terveinek a végrehajtója lesz, ám tévedtek. Gömbös szakított elődjének elképzeléseivel. Az ország belső viszonyait olasz mintára, központosítással, a szakszervezetek és az ellenzéki pártok visszaszorításával akarta rendezni. Külpolitikában főleg Olaszországra, Ausztriára, majd Hitler 1933-as kancellári kinevezése után Németországra támaszkodott. Ebben nem személyes érzelmei vezették. Ezektől az országoktól várta a Magyarország ellen Trianonban elkövetett igazságtalanságok felülvizsgálatát. A magyar mezőgazdaság termékeit is ezeknek az országoknak remélte jó áron eladni.

Az országban erősödött a kormánnyal szembeni ellenzéki hangulat. A városi munkanélküliek tüntetéseken tiltakoztak a nyomor és szegénység ellen. A magyar társadalom lassanként rádöbbent, hogy a falvak kisparasztjai és a nagybirtokok munkásai, cselédei még a munkásoknál is rosszabb körülmények között élnek. Fiatal írók, népi írók járták be a magyar falvakat, és egymás után jelentek meg a beszámolók a falusi nép elképzelhetetlen nyomoráról. Részben nekik volt köszönhető, hogy Gömbös az 1920-ban elkezdett földreform folytatása mellett döntött.

IllyefalvaA nemzetiszocialistáknak, Hitler követőinek németországi hatalomátvétele után megerősödött a szélsőjobboldal Magyarországon is. Mozgalmuk jelképe a nyilakban végződő kereszt lett, ezért nyilasoknak hívták őket. Élükre egy volt katonatiszt, Szálasi Ferenc állt. Könyvének és beszédeinek alapján teljesen zavaros, szinte elmebeteg embernek tűnt. Mégis népszerűségre tudott szert tenni. Ennek oka részben az volt, hogy az általa példának tekintett Németországban javultak az életkörülmények. Arról, hogy Hitler ezt milyen elnyomás árán érte el, csak kevesen tudtak. Sokan pedig azért bíztak Szálasiban, mert a kommunista párton kívül az ő mozgalma volt az egyetlen, amely az egész politikai rendszer megváltoztatását tűzte ki célul.

1936 őszén Gömbös Gyula miniszterelnök meghalt. Utódja, Darányi Kálmán egy lassan javuló gazdasági helyzetben lévő ország miniszterelnöke lett. Spanyolországban ekkor már folyt a polgárháború. Úgy tűnt, hogy Európa megállíthatatlanul sodródik egy újabb világégés felé. A nemzetközi helyzet miatt a Magyarországgal szomszédos államok hajlandóak voltak hozzájárulni, hogy a magyar katonaság számára Trianonban megszabott korlátozások megszűnjenek. Darányi 1938-ban hatalmas összeget, ezer millió pengőt szavaztatott meg az országgyűléssel fegyvergyártásra. Nem sokkal később azonban lemondani kényszerült. Horthy Miklós kormányzó ugyanis attól tartott, hogy a miniszterelnök kiegyezik az egyre erőszakosabbá váló nyilasokkal. Az ország új vezetője Imrédy Béla lett.

1938-ban Németország háborúval fenyegette Csehszlovákiát. Anglia és Franciaország magára hagyta a szövetséges cseheket, s hozzájárult, hogy a németek területeket szálljanak meg. A Münchenben aláírt megállapodás kiterjedt arra is, hogy Prágának Magyarországgal is tárgyalásokat kell folytatnia Trianon felülvizsgálatáról. A megbeszélések kudarcot vallottak. Ezért a felek Németországot és Olaszországot kérték fel döntőbíróul vitájukban. 1938. november 2-án Bécsben megszületett az első bécsi döntésnek nevezett ítélet. A Felvidék magyarok lakta déli részét (12 ezer km2, 1 millió, többségében magyar lakossal) visszacsatolták Magyarországhoz. A két nagyhatalom nagyon nagy árat kért ezért. Hazánk ettől kezdve egyre inkább lekötelezettje lett Berlinnek. Imrédy, egyrészt a német igények miatt, másrészt a nyilasok követeléseit teljesítve, beterjesztette a parlamentben az első zsidótörvényt. A törvény az izraelita magyarok munkavállalását lényegesen korlátozta.

Horthy Miklóst és a bevonuló magyar honvédeket a felvidékiek örömkönnyeket hullatva ünnepelték. Imrédy azonban nem feledkezett meg róla, hogy az országban erősödő társadalmi elégedetlenség és feszültség könnyen a szélsőjobb előretöréséhez vezethet. Széles körű, gyors reformokat tervezett. Ám a politikusok többsége nem osztotta nézeteit. Azzal vádolták, hogy egyeduralomra tör. Imrédy végül lemondott.

Teleki Pál a gödöllői dzsemborin. Sokat tett a cserkészet meghonosításáért.1939 februárjában Horthy Miklós Teleki Pált bízta meg a miniszterelnökséggel. Teleki csaknem húsz évvel korábban már vezette a kormányt, és a Felvidék visszacsatolásában is nagy érdemei voltak. Az egész ország ismerte és tisztelte, nemcsak mint politikust, hanem mint tudóst is.

Teleki elképzelései sok helyen megegyeztek Imrédyéivel. Ő is sürgősnek tekintette a szegény néprétegek megsegítését, ám elődjénél körültekintőbben fogott a feladathoz. 1940-ben az országgyűlés jóváhagyta az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvényt. Ez újabb ezermillió pengőnyi kiadást jelentett.

Az 1939 őszén kitört második világháború eleinte közvetlenül nem érintette hazánkat. Úgy tűnt, hogy Magyarország a „béke szigete” marad. A Teleki-kormány, dacolva a német rosszallással, beengedte az országba a lengyel menekülteket. Újabb területeket is sikerült visszaszerezni a trianoni csonkításból. 1939 elején Kárpátalja, majd 1940 augusztusában Észak-Erdély tért vissza az országhoz. Az utóbbit ismét csak Bécsben, az olasz—német bíróság ítélete alapján kapta vissza hazánk Romániától. A második bécsi döntés után a magyar politika és gazdaság teljesen a német érdekek kiszolgáltatottja lett. 1939. májusában meghozták az újabb, második zsidótörvényt is, amely már nem vallásuk, hanem származásuk — korabeli szóval fajuk — szerint tett különbséget a magyar állampolgárok között.

Teleki, amennyire lehetett, igyekezett függetleníteni az országot a német befolyástól. Hajlandó volt a Jugoszláviával szembeni területi követelésekről lemondani, s 19decemberében Jugoszláviával örök barátsági szerződést kötött. A németek azonban 19tavaszán megtámadták Jugoszláviát, és magyar katonai támogatás esetére Hitler újabb elcsatolt területek visszaszerzését helyezte kilátásba. Nagy-Britannia hadüzenettel fenyegette meg az országot, ha részt vesz a támadásban. Teleki Pál nem tudta megakadályozni, hogy Horthy a Délvidékre való katonai bevonulás mellett döntsön. Tiltakozásul a hitszegő beavatkozás miatt öngyilkos lett (1941. április).

A nyár folyamán Hitler csapatai keletnek fordultak, s megtámadták a Szovjetuniót. Eleinte úgy tűnt, hogy Magyarország továbbra is távol maradhat a németek hódító háborújától. Ám 1941. június 26-án Kassa ellen három, felségjel nélküli repülőgép intézett bombatámadást. Az ezt követő vizsgálat bebizonyította, hogy a bombák szovjet gyártmányúak voltak, de a támadás szándékosságát nem sikerült igazolni. A magyar katonai vezetés sürgette a hadba lépést. A tábornokok tartottak tőle, hogy ha Szlovákia és Románia — melyek már harcoltak a Szovjetunió ellen — érdemeket szerez a németeknél, hazánk a frissen visszacsatolt területeket esetleg újra elveszíti. Az új miniszterelnök, Bárdossy László bejelentette, hogy Magyarország és a Szovjetunió hadban áll. Az ország belesodródott az újabb világháborúba. Néhány év kellett csak hozzá, hogy kiderüljön: ismét a vesztes oldalán.

© Bethlen Gábor Alapítvány