magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

„Árpád jöve magyar néppel”
„A magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket”
Az államalapító Szent István
A Szent lovagkirály
A középkori Magyarország első fénykora
Magyarország pusztulása és a második országalapítás
Szentekkel ékes Pannónia
Az utolsó aranyágacska
Az Árpádok utódai: Anjouk a magyar trónon
Zsigmond, a diplomata uralkodó
A törökverő Hunyadi János
A magyar középkor utolsó nagy uralkodója: Hunyadi Mátyás
A Jagellók kora
Az egységes magyar állam bukása: Mohács
A három részre szakadt Magyarország
A hitújítás Magyarországon
A tizenötéves háború és a Bocskai-felkelés
Erdély aranykora
A királyi Magyarország
Katolikus megújulás és ellenreformáció
A török kiűzése és az új ország
A Rákóczi-szabadságharc
Királynő a magyar trónon
A „kalapos király” és a napóleoni háborúk kora
A reformok kora
„Száz vasutat, ezeret!”
Forradalom Pesten
A szabadságharc
Önkény és kiegyezés
A dualizmus kora
Az ezredévtől a világháborúig
A világ lángba borul
Forrongó Magyarország
A trianoni béke és az ország talpra állása
Felemelkedés – de milyen áron?
A második világégés
Demokráciától a diktatúráig
A diktatúra évei
Amikor a világ Magyarországra figyelt
Terror és restauráció
Az új demokrácia születésének első évtizede
MAGYAR TÖRTÉNELEM (H. P.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A világ lángba borul
I. világháborús emlékmű Komáromban1914. július 29-én az osztrák—magyar csapatok átlépték Szerbia határát. A katonák többsége hitt a tábornokoknak, akik megígérték: mire a levelek lehullnak, otthon lesznek. Hamarosan kiderült hogy a remények alaptalanok voltak. A háborúba egymás után lépett be Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia az Osztrák—Magyar Monarchia ellen. Ezek az államok alkották az antant néven ismert szövetséget. Velük szemben álltak a központi hatalmak: a Monarchia, Németország, Törökország és a később csatlakozó Bulgária. A háború, amely két ország közti ellenségeskedésnek indult, világháborúvá vált.

A magyar katonák a déli hadszíntéren Szerbia, az északin az orosz haderő ellen küzdöttek. Különösen ez utóbbi járt nagy veszteségekkel. Przemys´l erődjének elestekor több mint százezer katona esett fogságba, köztük nagyon sok magyar. Az ellenséget sikerült ugyan megállítani, de csak hatalmas áldozatok árán.

1915-ben a Monarchia hadserege sikereket ért el. Északon visszaszorították az orosz sereget, Szerbiát pedig Bulgária segítségével teljesen elfoglalták. De új ellenségjelent meg a határoknál. Olaszország célja Tirol és az Adria tengerparti sávjának megszerzése volt. Az olasz front az Alpok hegyei között húzódott. Az Isonzo és a Piave folyók vidéke csakhamar hírhedtté váltak az ott zajló véres csatákról. A szemben álló csapatok olykor egy-egy méterért küzdöttek rettenetes körülmények között. A katonák hónapokat töltöttek el a sziklába vájt lövészárkokban. Télen a hideg, nyáron a szomjúság kínozta őket. Mindkét sereg rengeteg katonát vesztett.

1916-ban Olaszország után Románia is hátba támadta a Monarchiát. A román kormány 1914-ben megígérte, hogy nem avatkozik bele a háborúba. Ám az antant Erdélyt ígérte oda Bukarestnek, ha hadat üzen. A szerződésbe belefoglalták azt is, hogy a románok nem köthetnek az antant többi tagjának beleegyezése nélkül különbékét. A román támadásra az ország nem volt felkészülve. Az Erdélyre törő ellenség elől tízezrek voltak kénytelenek menekülni. Nagyon sok család vesztette el házát és vagyonát. Ám a román hadsereg rosszul mérte fel erejét. Német segítséggel fél év alatt sikerült a csapataikat kiszorítani Erdélyből. Hamarosan a főváros, Bukarest is a központi hatalmak kezére került. Románia különbékét kötött ellenfeleivel.

A Monarchia hadereje nemcsak a szárazföldön vette föl a küzdelmet az ellenséggel. A flotta is elszántan vetette magát a háborúba. 1915 áprilisában az egyik tengeralattjárónak, az U—5-nek sikerült a francia tengerészet büszkeségét, egy páncélos cirkálót elsüllyesztenie. Innen kezdve az antant csak arra törekedett, hogy az Adriai-tengert elszigeteljék. Meg akarták akadályozni, hogy a német és osztrák— magyar hadihajók, tengeralattjárók kimehessenek a Földközi-tengerre. Olaszország déli részén, Otrantónál ezért egy tengerzárat létesítettek kisebb hajókból, hálókból. Az őrhajók épségére az erős olasz flotta felügyelt. A Monarchia hadi tengerészete többször megpróbálkozott a zár szétrombolásával, s 1917 májusában végül sikerrel jártak. A támadást a Novara gyorscirkáló vezette. Horthy Miklós személyes bátorságával mutatott példát a legénységnek. Az ütközetet a hajó páncélozatlan kormányállásából vezette. Egy olasz lövedék eltalálta. Súlyosan megsérült, ám hordágyon fekve tovább irányította flottáját, s megmentette a túlerőben lévő ellenség kezéből.

1916. november 21-én, 86 éves korában meghalt Ferenc József osztrák császár és magyar király. A trónra IV. Károly került. Az új uralkodó tudta, hogy a harctéri sikerek ellenére országa nagyon nehéz helyzetben van. A férfiak java részét bevonultatták katonának. Az iparból, de főleg a szántóföldekről hiányzott a munkáskéz. Egyre kevesebb volt az élelem. Az otthon maradt nők és gyermekek gyakorta éheztek és fáztak. Fogyóban voltak a fegyvergyártáshoz szükséges anyagok is. A városokban, különösen Budapesten rengeteg menekült zsúfolódott össze. Az orosz fronton újabb támadással kellett szembenézni. IV. Károly ezért békekötésre szánta el magát. II. Vilmos, Németország császára azonban folytatni akarta a háborút. A győzelem reménye szétfoszlott, amikor az USA hadat üzent a központi hatalmaknak. Amerika hatalmas ipara ellensúlyozhatta az antant veszteségeit, és azt, hogy Oroszország a forradalom kitörése után, 1917-ben kivált a háborúból.

1918 elején az USA elnöke, Wilson 14 pontban közreadta azokat a feltételeket, amelyek alapján a háborút le lehetett volna zárni.

Németország és a Monarchia kétségbeesett kísérletet tettek a hadihelyzet megfordítására. Támadásaik azonban elakadtak, és nyár végén az antantcsapatok mindenütt előretörtek. 1918. október 17-én Tisza István miniszterelnök az országgyűlésben bejelentette, hogy a Monarchia elvesztette a világháborút.

© Bethlen Gábor Alapítvány