magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

MAGYARORSZÁG: EURÓPA KICSIBEN (K. Gy. Cs.)
MI A MAGYAR? (K. Gy. Cs.)
A nemzetről és a nemzetjellemről
A nemzeti jelképek világa
A magyar címer és a nemzeti színek
A nemzeti ünnepek
Nemzeti jelképversek, énekek
A magyarság jelképvilágáról
A történelmi panteon
MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK (K. Gy. Cs.)
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETRŐL (B. I.)
Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről
Isten kardja
A hun-magyar rokonságról
Attila fiai
Csörsz árka
AZ URALTÓL–HUNGÁRIÁIG
MAGYAR NÉPISMERET, NEMZETI JELKÉPEK, ŐSTÖRTÉNET (KGYCS)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A nemzeti ünnepek
Jeles napok névvel szokták emlegetni a kalendáriumban pirossal jelölt ünnepnapokat. Ismeretes az egyházi év liturgiája, a sátoros ünnepek sora karácsonytól kezdve húsvéton keresztül pünkösdig. A keresztény felekezetek megemlékeznek még más egyházi ünnepekről is (áldozócsütörtök, mindenszentek, reformáció napja stb.). A mezei munkák elkezdésének, befejezésének, a pásztori tevékenység szakaszainak is megvoltak a jeles napjai (az aratásé, a szüreté, az állatok kihajtásáé és így tovább), és a családok is számon tartották a maguk ünnepnapjait, a névnapokat, születésnapokat, keresztelők, esküvők napjait. A 19. század végén a nemzetközi világ is beiktatott új világi ünnepnapokat a naptárba. Így született meg május 1-je, a munka ünnepe és március 8-a, a nők napja.

A Szent Jobb-körmeneten tisztelgünk Szent István emléke előttA legrégibb hagyományhoz tartoznak a keresztény országokban a szentek emléknapjai. Magyarországon a jelentős Szűz Mária-kultusz keretében számon tartották a különböző Mária-ünnepeket, elsősorban augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. A nemzeti ünnepek inkább csak az illető nép jeles napjai közé tartoznak. Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy az egyházi év liturgiájához hasonlóan létezik egy bizonyos nemzeti kalendárium is.

A szentek emléknapjainak mindenkor nagy volt a jelentőségük a katolikus hívek számára. A legrégibb és legfontosabb nemzeti ünnepünk augusztus 20-a, Szent István napja. Az első királynak szentelt ünnep régóta az egész országhoz, a hazához kapcsolódó azonosulást kifejező jelentőséggel bír. „Hol vagy István király, Téged magyar kíván!” — hirdeti az ősi népének. Az ünnepi zarándoklat, a Szent Jobb tisztelete az államalapító királyról való emlékezést jelentette, amelyben egyszerre nyilvánulhatott meg a vallásos és a nemzeti érzés. A modern nemzet előtörténetének fontos fejezete esik a barokk korra; ez időben ugyanis nagy tisztelettel övezték az Árpád-házi szenteket, akiknek kultusza a haza múltjával teremtett kapcsolatot, és a Magyar Királyság egységét és különállását idézte azokban az időkben is, amikor az a Habsburgok birodalmának része volt.

Március 15-i ünnepség a Székelyföldön, ParajdonA francia forradalom ünnepteremtésére (július 14., a Bastille lerombolása) emlékeztető módon, forradalmat idéz két nagy nemzeti ünnepünk: március 15-e és október 23-a. 1848-ban március 15-én a nép által „Petőfi napjá”-nak elnevezett napon győzött Pesten a vértelen forradalom, amely a magyar történelem egyik nagyszerű eseménysorának nyitányává vált. A polgári Magyarország, a modern demokratikus haza születésnapjának tekinthető ez a nap.

Nemzeti gyásznapnak tekintjük október 6-át. 1849-ben ezen a napon végeztette ki az osztrák hadvezetés Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom tábornokát és Pesten gr. Batthyány Lajos miniszterelnököt. Ezen a napon emlékezünk az aradi vértanúk mellett a magyar történelem más mártírjaira is.

© Bethlen Gábor Alapítvány