magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

MAGYARORSZÁG: EURÓPA KICSIBEN (K. Gy. Cs.)
MI A MAGYAR? (K. Gy. Cs.)
A nemzetről és a nemzetjellemről
A nemzeti jelképek világa
A magyar címer és a nemzeti színek
A nemzeti ünnepek
Nemzeti jelképversek, énekek
A magyarság jelképvilágáról
A történelmi panteon
MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK (K. Gy. Cs.)
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETRŐL (B. I.)
Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről
Isten kardja
A hun-magyar rokonságról
Attila fiai
Csörsz árka
AZ URALTÓL–HUNGÁRIÁIG
MAGYAR NÉPISMERET, NEMZETI JELKÉPEK, ŐSTÖRTÉNET (KGYCS)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A nemzeti jelképek világa
Ősi magyar jelkép a turulmadár. A Turul-emlékmű Tiszaújlakon, KárpátaljánSzokták a nemzetet szimbolikus közösségnek is nevezni. Vagyis: a nemzetet a közös jelképek ereje tartja össze. Jelrendszer, másképpen a közösségi emlékezet által megőrzött — és nemzedékről nemzedékre továbbadott — történetek, képek és jelek. Ennek a jelrendszernek az elsajátítása annak a feltétele, hogy valaki beletartozzék az illető nemzet közösségébe.

Milyen elemek tartoznak ebbe a jelrendszerbe? A nemzeti zászló (színek), a címer, a nemzet himnusza csakúgy, mint a történelmi hősök, a sajátos földrajzi elemek, a gasztronómia, a flóra meg a fauna jellegzetességei vagy a művelődési szokások. Nehéz pontosan meghatározni, meddig terjed a nemzeti jelképek köre. Egyes nemzeteknél másmás lehet a jelképek tartománya. Az 1990-es délvidéki háború magyar jelképe Szentlászló közsség templomaA franciáknak és az ausztráloknak például közkeletű állatjelképük (gall kakas, kenguru) van, nekünk, magyaroknak nincs ilyen, mások által is egyértelműen elfogadott jelképünk az állatok világából. Ezeknek a jelképeknek gyakran igen hosszú az előtörténetük, ám valójában a nemzetté válás folyamatában alakulnak ki, majd rögződik a közösségi tudatban ez a jelrendszer. A jelképek segítik a nemzet megteremtését, a közösséggel való azonosulást. Terjesztik őket az iskolák, a tankönyvek, az egyházak, a nemzeti kultúra olyan meghatározó intézményei, mint a múzeumok, az akadémia, a színházak, és ha létezik valamennyire független állami keret, az állami és helyhatósági kulturális intézmények, sőt a hadsereg is.

Nemzeti jelképeknek tekinthetjük természetesen az állami szuverenitást kifejező szimbólumokat, melyek benne foglaltatnak az alkotmányban. Éppen Közép- Európával és Magyarországgal kapcsolatban fontos emlékeztetnünk arra, hogy — állami önállóság híján — nem azonos körülmények között jöttek létre ezek a jelképek. 1896-ban, amikor Athénben, az első modern olimpián Hajós Alfréd megszerezte hazánknak az első aranyérmet úszásban, a görög királyi katonazenekar az osztrák himnuszt kezdte játszani bajnokunk tiszteletére. Az Osztrák—Magyar Monarchia részét alkotó Magyarország nem számított akkor a nemzetközi jog külön alanyának.

© Bethlen Gábor Alapítvány