magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

MAGYARORSZÁG: EURÓPA KICSIBEN (K. Gy. Cs.)
MI A MAGYAR? (K. Gy. Cs.)
A nemzetről és a nemzetjellemről
A nemzeti jelképek világa
A magyar címer és a nemzeti színek
A nemzeti ünnepek
Nemzeti jelképversek, énekek
A magyarság jelképvilágáról
A történelmi panteon
MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK (K. Gy. Cs.)
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETRŐL (B. I.)
Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről
Isten kardja
A hun-magyar rokonságról
Attila fiai
Csörsz árka
AZ URALTÓL–HUNGÁRIÁIG
MAGYAR NÉPISMERET, NEMZETI JELKÉPEK, ŐSTÖRTÉNET (KGYCS)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Attila fiai
- Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda alapján -

A csillagos ég a Tejúttal, amelyet HadakÚtjának látnak azok, akik Csaba királyfit várják seregévelAmikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Attilának annyi fia volt, hogy mint egy népet, meg se lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni.
De a ravasz német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott.
A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt.
Mind a két fiú uralkodni kezdett: végül a kard döntött köztük.
Az első ütközetben Csaba győzött.
Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta.
Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg.
De ebben a csatában, amelyet a hunok "Krimhilda csatájának" neveztek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől.
Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenöt ezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba.
Ezenfelül megmaradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. De annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek.
A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, botokra felvésve szívesen használják ezeket.
Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet azóta a Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe.
A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szkítiából elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták.
(Lengyel Dénes feldolgozása)

Szkíta harcos a nagyszentmiklósi aranykorsón.1799-ben a Torontál megyei Nagyszentmiklósonmintegy tíz kilónyi súlyú, 23 darabból állóaranyedény-készletet találtak. A remek ötvösmunkákornamentikája és a rovásírás alapjánősi szkíta—avar—magyar feA másik elképzelést, a szkíta-türk-avar rokonságot főként a régészek és antropológusok vallják. Bartucz Lajos és Henkey Gusztáv antropológiai vizsgálatok (testmagasság, fejméret, alkat, szem- és hajszín…) sorával bizonyította az őslakos magyar népesség nagyobb részének belső-ázsiai (turanid, pamíri, kaszpi, mongolid típus) és kaukázusi eredetét (52,2%, illetve 9,3%).

A kettős (avar-magyar) honfoglalás elméletét László Gyula professzor több könyvében tárgyalta, s régészeti leletekkel támasztotta alá.

Az avarok Belső-Ázsiából a 6. század második felében indultak világhódító útjukra, s birodalmuk határa Baján kagán idején (562-601) az Al-Dunától a Balti-tengerig, illetve a Don folyótól az Alpokig terjedt. Az uralkodó székhelye, a birodalom központja a Kárpát-medencében, a mai Magyarország területén volt. Erről a korról szól az alábbi monda:

© Bethlen Gábor Alapítvány