magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

MAGYARORSZÁG: EURÓPA KICSIBEN (K. Gy. Cs.)
MI A MAGYAR? (K. Gy. Cs.)
A nemzetről és a nemzetjellemről
A nemzeti jelképek világa
A magyar címer és a nemzeti színek
A nemzeti ünnepek
Nemzeti jelképversek, énekek
A magyarság jelképvilágáról
A történelmi panteon
MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK (K. Gy. Cs.)
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETRŐL (B. I.)
Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről
Isten kardja
A hun-magyar rokonságról
Attila fiai
Csörsz árka
AZ URALTÓL–HUNGÁRIÁIG
MAGYAR NÉPISMERET, NEMZETI JELKÉPEK, ŐSTÖRTÉNET (KGYCS)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Isten kardja
- Jordanes krónikája és egy debreceni népmonda nyomán -
Volt a szittya királyoknak egy csodálatos, nagy erejű kardjuk, amelyet azért kaptak az Istentől, hogy azzal minden népet legyőzzenek.
Ez az ősi kard elveszett, de híre fennmaradt a szittya vitézek között. Az öregek mindig mondták-mondogatták:
- Keressétek, kutassátok, mert az lesz a világ ura, aki Isten kardját megtalálja!
Hiszen keresték is, kutatták is, de Isten kardját senki meg nem találhatta.
Isten kardjának a hírét Attila is hallotta, hogyne hallotta volna! Az édesanyja elbeszélte neki, hogy egykor azt álmodta: csodálatos fiúgyermeket fog szülni. Álmában megjelent előtte ez a fiú, és egy fényes kardot kötött a derekára. Lángolt, sugárzott az a kard, mert Isten hajította le, és éppen az ő fiának szánta.
Ebből az álomlátásból Attila megértette, hogy Isten kardját ő köti a derekára, ő lesz "Isten ostora", aki minden népet meghódít.
Gyermekkorától fogva várta, egyre várta Attila a kard érkezését.
Nem is várta hiába.
Történt egyszer, hogy az egyik hun pásztor észrevette: sántál, erősen sántít az egyik tinója. Megnézi a lova lábát, s hát véres seb van rajta. Ugyan, mi sérthette meg?
Ahogy körülpillant, fényes lángnyelv villan fel előtte, s hát egy kard áll ki a földből, abból csapnak ki a lángok!
Odamerészkedik, kihúzza a kardot a földből, és futva fut vele Attila királyhoz:
- Ezt a csodakardot a mezőn találtam, úgy gondolom, téged illet!
Attila mindjárt megismerte Isten kardját.
Megmarkolta, suhintott vele a világ négy tája felé, és azt mondta:
- Isten kardjával a föld minden népét megbüntetem!
(Lengyel Dénes feldolgozása)

Attila halála egy romantikus magyar festő (Paczka Ferenc) képén (1855)Attila adófizetésre kötelezte Bizáncot, rabló hadjárataival sarcolta és fenyegette Európát. Hatalmas birodalmának központja valahol az Alföldön, a Tisza-Maros találkozása tájékán volt. Udvarának pompájáról, világhódító tetteiről és kegyetlen hadjáratairól híres krónikák szólnak. Európa népei és a katolikus egyház gyűlölettel emlékeztek, adtak hírt az utókornak a barbár hun hordák rabló hadjáratairól. Ez a kalandozó magyarok megítélésére is kedvezőtlenül hatott, ám az örökséget elődeink vállalták. Attila és a hun-magyar rokonság emlékét a magyar mondavilág és kitűnő művészi alkotások sora őrzi; az Anonymus Gesta Hungarorumán található metszettől kezdve Than Mór festményéig, az erdélyi Bánffy Miklós drámáin át Szörényi Levente-Lezsák Sándor 2000-ben bemutatott rockoperájáig. Gárdonyi Géza szép regénye, A láthatatlan ember is erről a korról szól.

A 20. század kiemelkedő nemzetnevelője, Illyés Gyula, aki a finnugorokat és a szkítákat egyaránt közös ősünknek vallja, Ki a magyar? című esszéjében írt a hun- magyar rokonságról. Írását házi olvasmányként ajánljuk.

Attila váratlan halálát követően a hun világbirodalom összeomlott, s menekülő maradékaik zöme - a monda szerint - Csaba királyfi vezetésével visszatért Szkítiába, kisebb részük pedig Aladár vezetésével Erdély hegyei között, Csiglemezőn rejtőzött el. A székelyek eredetmondája, rovásírása, egy-egy éneke, balladája a székelyek hun származására utal.

© Bethlen Gábor Alapítvány