magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

MAGYARORSZÁG: EURÓPA KICSIBEN (K. Gy. Cs.)
MI A MAGYAR? (K. Gy. Cs.)
A nemzetről és a nemzetjellemről
A nemzeti jelképek világa
A magyar címer és a nemzeti színek
A nemzeti ünnepek
Nemzeti jelképversek, énekek
A magyarság jelképvilágáról
A történelmi panteon
MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK (K. Gy. Cs.)
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETRŐL (B. I.)
Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről
Isten kardja
A hun-magyar rokonságról
Attila fiai
Csörsz árka
AZ URALTÓL–HUNGÁRIÁIG
MAGYAR NÉPISMERET, NEMZETI JELKÉPEK, ŐSTÖRTÉNET (KGYCS)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről
Hunor és Magor, a két dalia űzi a Csodaszarvast. László Gyula festményeHosszú évszázadokon keresztül a magyarok azonosságtudatának meghatározója a hun-magyar eredetmítosz volt, amelyet a középkor historikusai és uralkodói is vallottak. IV. László udvari papja, Kézai Simon 1283 táján írott Magyar Krónikája Attilával kezdődik. Arany János Csaba-trilógiája és az abban található Rege a csodaszarvasról című vers is hűen tükrözi a hun-magyar legendát.

Királyaink és krónikásaink a rettegett hun uralkodót, Attilát tekintették a magyarok ősatyjának, aki a sztyeppéken élő lovas nomád népeket katonai egységbe szervezve az 5. században meghódította az Uráltól egészen a Rajnáig eső területet. Attila a monda szerint csodás körülmények között jutott Isten kardjának birtokába, s vált a hatalmas hun nép világhódító uralkodójává.

© Bethlen Gábor Alapítvány