magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

MAGYARORSZÁG: EURÓPA KICSIBEN (K. Gy. Cs.)
MI A MAGYAR? (K. Gy. Cs.)
A nemzetről és a nemzetjellemről
A nemzeti jelképek világa
A magyar címer és a nemzeti színek
A nemzeti ünnepek
Nemzeti jelképversek, énekek
A magyarság jelképvilágáról
A történelmi panteon
MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK (K. Gy. Cs.)
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETRŐL (B. I.)
Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről
Isten kardja
A hun-magyar rokonságról
Attila fiai
Csörsz árka
AZ URALTÓL–HUNGÁRIÁIG
MAGYAR NÉPISMERET, NEMZETI JELKÉPEK, ŐSTÖRTÉNET (KGYCS)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETRŐL (B. I.)
A lovas íjászat őseink mindennapi tevékenységei közé tartozottA magyarság eredete, régmúltja izgató kérdés volt mindig. Kezdetben főként az uralkodók, a főnemesek, illetve udvari történetíróik és papjaik foglalkoztak vele, az elmúlt pár évszázadban pedig már tudósok sora. A nyelvészek, a régészek, az embertan (antropológia), a biológia, a történelem és a néprajz kutatói - különböző tényeket más-más szemszögből vizsgálva - egymástól eltérő eredményekre jutottak. Az egymással vitázó tudósok körében két fő irányzat kristályosodott ki az idők során: az egyik a magyarok lovas-nomád szkíta-hun-avar-türk eredetét, a másik népünk erdő- és tóvidéki halász-vadász, finnugor származását vallotta. A tatárjárás idején elrabolt vagy elpusztult írásos magyar őstörténetből, a Gesta Hungarorumból töredékesen fennmaradt ismereteink vannak népünk régmúltjáról. Ugyancsak hiányosak és részben föltáratlanok az erről szóló korabeli külföldi (görög, perzsa, török, arab, bizánci, kínai, latin, német, szláv stb.) források is. Kiváló tudósaink közül jó néhányan életüket áldozták az őshaza és népünk eredetének felderítésére. A Volga menti maradék magyarságról és Magna Hungariáról, az őshazáról s az Európát fenyegető tatár támadás veszélyéről a domonkos rendi Julianus barát hozott hírt 1235-ben. Csaknem hat évszázad múltán a Székelyföld szülötte, Kőrösi Csoma Sándor vágott neki, hogy a Közel-Keleten, Perzsián, Indián és Tibeten át - rendkívüli körülmények közepette - a magyarok ázsiai őshazáját megkeresse.

Ünnepség Kőrösi Csoma Sándor szobránál szülőfalujában, a székelyföldi CsomakőrösönReguly Antal ugyancsak mostoha viszonyok között, a cári Oroszországban tanulmányozta az Urál menti ugor népeket. Még nagyobb próbatétel várt a török vándordervisként Közép- Ázsia titokzatos vidékeit és Khíva, Szamarkand városokat 1860-ban fölkereső Vámbéry Árminra. Angol szolgálatban ért el ugyancsak világraszóló eredményeket a Belső-Ázsia ismeretlen tájait a 19. század végétől a 20. század közepéig beutazó és feltáró Stein Aurél. Kiváló tudós honfitársaink számos más őshazakutató expedíciót is indítottak a Kaukázusba, a Turáni-alföldre, az Azovi-tenger vidékére és Ázsia más tájaira. Legújabban az ujgurok földjén és Nepálban, a rovásíró törzsek körében járt expedíció.

A tudósok küzdelme termékenyítő eredményeket hozott, de sok tisztázandó kérdést is felvet. A jövendő nemzedékekre is feladatok várnak a magyar őstörténet kutatásában.

© Bethlen Gábor Alapítvány